A kampány hajrájára nyolc pontos választási programmal állt elő a kormányváltó szövetség. A baloldali ellenzék pozitív üzeneteit megjelenítő pontokat a múlt héten egy szombathelyi lakossági fórumon mutatta be Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt. A kormányváltók reményei szerint a nyolc konkrét ígérettel felvehetik a versenyt a Fidesz-KDNP rezsicsökkentést központba állító kampányával. A vállalásokat szórólapokon és egyéb kampányanyagokon is elkezdik terjeszteni.
1. 250 ezer új, valódi munkahelyet teremtenek
Az Orbán kormány 1 millió munkahelyet ígért, de kizárólag a közmunkások alkalmazásával ért el valódi bővülést a hazai foglalkoztatásban. Ugyanakkor soha nem látott arányban mennek külföldre dolgozni a magyarok, akik nem számítanak munkanélkülinek, ám a kormány őket is hazai foglalkoztatottként számolja el őket. Valójában nagyon kevés embernek van ma valódi megélhetést adó munkája, az elhibázott gazdaságpolitika miatt sorra vonulnak ki vagy dőlnek be a cégek, emiatt tömegesen szűnnek meg munkahelyek. A kormányváltók szerint változásra van szükség a munka világában. Kiemelten támogatnák a pályakezdők munkatapasztalat szerzését, és segítenék az 50 éven felüliket. Ahol a piac nem tud, vagy nem akar munkahelyet teremteni, ott állami beruházásokkal, támogatásokkal, infrastruktúrafejlesztéssel biztosítanának állást. Segítenék a szociális gazdaság kiépülését, így az alacsony képzettségű emberek megélhetése is biztos lenne. Bővítenék és jobban kihasználnák az internet és a távmunka lehetőségeit. Az így létrejövő álláshelyekkel tisztes jövedelemhez és biztos munkához juttatnák a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A kormányváltók legfontosabb célja, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, és aki dolgozik, az meg is tudjon élni a fizetéséből.
2. Másfélszeresére, 100 ezer forintra emelik a nettó minimálbért, miközben a munkáltatók bérterhei nem növekednének
A legutóbb mért adatok szerint 85 ezer 960 forint volt a létminimum az egyszemélyes háztartásokban, a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az alapvető dolgokat kifizessék. A ma minimálbérért dolgozók 101 500 forintos keresete jól hangzik, ám ez a bruttó összeg, amelyből mindössze 66 483 forintot kapnak meg, vagyis csaknem 20 ezer forinttal kevesebbet, mint amennyiből meg lehet élni. Ennek ellenére a Fidesz-kabinet több tízezer forintos minimálbér-emelésről beszél 2010-hez képest, ám a látványosnak tűnő növekedéssel az állam bevétele és a vállalkozók terhe nőtt, nem pedig a dolgozók fizetése. A minimálbér vásárlóértéke a négy év alatt lecsökkent, a bruttó és a nettó összeg között pedig egyre nagyobb lett a szakadék. A kormányváltók vállalják, hogy a minimálbért keresők nettó jövedelmének vásárlóértéke egy évben sem csökken. Megszüntetnék az igazságtalan egykulcsos adót: az átlagbér alatt keresőknél növelnék a nettó jövedelmet, ezzel növelnék a nettó minimálbért is. A leggazdagabbaktól nagyobb hozzájárulást kérnének a közterhekhez, ennek keretében bevezetnék a tőkejövedelmek progresszív adóztatását.
3. A mikrovállalkozások leírhatják a társasági adójukból a bérekre rakódó közterheket
A magyar gazdaság szereplői évtizedek óta panaszolják az élőmunka túlzottan magas terheit. A Fidesz az egykulcsos adó pozitívumait hirdeti, de azzal nemcsak az a baj, hogy a szegényebbeknek valójában tehernövekedést okozott, hanem az is, hogy a cégeket továbbra is magas adók és járulékok sújtják az alkalmazottak jövedelme után. A gazdaságkutatók és vállalkozói érdekképviseletek tehát egyaránt üdvözölnék az élőmunka közterheinek mérséklését. Az uniós definíciónak megfelelően a mikrovállalkozások köre széles, kilenc alkalmazottal és évi 2 millió eurós árbevétellel is ide lehet még tartozni, ezért a kedvezmény akár 400 ezer vállalkozást is érinthet - mondta Józsa István. Az MSZP-s frakcióvezető-helyettese hozzátette: egyetemi kutatókkal végzett modellszámításaik szerint a lépés segítene a gazdaság kifehérítésében, például a családtagokat bejelentenék munkavállalóként, ezért az intézkedés nyomán nem romlana, hanem javulna a költségvetés pozíciója. A kedvezmény nemcsak a társasági adóból, hanem a kedvezményes formákat választó vállalkozások adóiból is levonható lenne. A kisvállalkozásokat most is számos kedvezmény támogatja, hasznosabb lenne az élőmunkára rakódó közterhek általános csökkentése, ha erre van fedezet - véli Kállay László, a Corvinus Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója. Egyetért vele Antalffy Gábor is. A KISOSZ elnöke azt mondja, a családi vállalkozások kedvezőbben tudják osztalékágon kivenni a cégből a pénzt, rajtuk nem segít a munkabér-kifizetés kedvezménye.
4. Jelentősen csökkentenék az alapvető élelmiszerek árát
Az élelmiszerárak mostanában éppen csökkentek, de a leggyorsabban talán éppen ebben az ágazatban változnak a tendenciák. Az olcsó sertéshús miatt például tovább zsugorodhat a hazai állatállomány, ami felfelé hajtja az árakat. Az elmúlt négy évben 150 millió literrel zuhant a hazai tejtermelés, ami az árakban is megmutatkozik: drámai drágulás következett be. Az élelmiszerek árát eleve magasan tartja az unióban egyedülállóan magas, az Orbán-kormány által bevezetett 27 százalékos áfa. Ez különösen a legalacsonyabb keresetűek esetében óriási teher. A kormányzat ugyan 2010 óta többször is megígérte az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, ám ma csak az élelmiszerek egy nagyon szűk csoportja található az alacsonyabb, 18 százalékos áfakulcsban. Az élő és a félsertés áfájának 5 százalékra való csökkentése nem jelentkezik a fogyasztói árakban. A kormányváltók kiterjesztenék a kedvezőbb áfakörbe tartozó alapvető élelmiszerek körét és az áfakulcsot is 5 százalékra mérsékelnék. Ebbe a körbe tartozna egyebek mellett a tojás, a tej, a kemény sajtok, a baromfihús, a legkeresettebb kenyérfélék. Ugyancsak ide sorolnák az európai zöldségeket, gyümölcsöket, valamint az édesvízi halat.
5. Igazságos és fenntartható lesz a rezsicsökkentés
A Fidesz által több lépcsőben bevezetett rezsicsökkentés álságos és igazságtalan a kormányváltók szerint. Már fideszes politikusok is szóvá tették, hogy az önkormányzati tulajdonú vízmű, távhő és hulladékgazdálkodó vállalkozásokat az alacsony tarifa ellehetetleníti, ezért csak állami - az adófizetők pénzéből származó - támogatásból tudnak működni. Ezért a kormányváltó erők úgy változtatnák a közüzemi díjak rendszerét, hogy csak olyan mértékű díjmérséklést támogatnak, amely a szolgáltatók számára elviselhető. A csökkenő tarifákkal elsősorban a rászorulóknál támogatnák, a magasabb jövedelműeket nem (akinek úszómedencéje van, nem csökkenne a rezsije). Figyelembe vennék azt is, hogy vannak olyanok, akik nem tudják igénybe venni a rezsicsökkentést. A kormányváltó szövetség szervezetei régóta javasolják azt is, hogy a kormány támogassa az energiahatékonyság növelését az otthonokban.
6. 100 ezer forintos nyugdíjig minden 65 év feletti 24 ezer forint pluszpénzt kap, hogy meg tudja fizetni a gyógyszereit
Az Orbán-kormány felülírták az előző kormány idején bevezetett nyugdíjindexálási módszert. Így jelenleg csak az inflációval kell emelni a nyugdíjakat, akármekkora is a gazdasági növekedés. Ennek hatásait tavaly megtapasztalhatták az idősek: a mesterségesen lenyomott infláció miatt elmaradt a szokásos novemberi, visszamenőleges nyugdíjkorrekció - ez bármikor, akár januárban, az éves emeléssel is előfordulhat. A vonatokon és buszokon bevezetett pótjeggyel lényegében megszüntették a 65 év felettiek ingyenes utazási lehetőségét. Felmondták a nyugdíjasok szervezeteivel való párbeszédet. Idősek százezreinek hónapról hónapra arról kell dönteniük arról, hogy esznek, rezsit fizetnek, vagy a gyógyszereiket váltják ki. Ezt a kiszolgáltatottságot csökkentenék a kormányváltók; újra kialakítanák a korhatár előtti nyugdíjak rendszerét, biztosítanák a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ismét bevezetnék a nyugdíjprémiumot és differenciált emeléssel csökkentenék a rendszerben lévő igazságtalanságot. Szociális temetés helyett kegyeleti támogatást adnának, és újra megadnák a 65 év felettieknek az ingyenes utazás lehetőségét. Növelnék az özvegyeknél a 10 év elévülési időt, és kibővítenék a 40 éves munkaviszonyukat betöltött nők nyugdíjba vonulási lehetőségeit.
7. Radikálisan csökkentik, majd megszüntetik az elviselhetetlenül hosszú várólistákat
Az Orbán-kormány sikerkommunikációjával szemben három és fél év alatt nemhogy javult, inkább romlott a betegellátás helyzete. Az időközben államosított kórházak mintegy 100 milliárd forintos adósságot halmoztak fel, és folyamatosan szűkülnek az ellátás lehetőségei is, aminek hatására csaknem 70 ezer beteg szerepel a várólistákon. Pedig a Fidesz 2010-es választási programjában még az állt: "ma GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut nálunk egészségügyre, mint szomszédainknál. Cél, hogy a következő kormányzati ciklus során az arány javuljon". Ezzel szemben tény, hogy Magyarországon az egészségügy finanszírozására fordított összeg 2013-ra a bruttó hazai termék 7,8 százalékára esett vissza. Ebből a közfinanszírozás csupán 1500 milliárd forint, amiből egyértelműen kiderülhet: az állami ráfordítás ma mindössze a GDP 4 százalékát teszi ki, a többi magánkiadás. Ez azt is jelenti, hogy ma GDP-arányosan csaknem 1 százalékkal kevesebbet költ a kormány betegellátásra, mint a szocialista kormányok, 2009-ben ugyanis 4,7 százalék körül mozgott az állami ráfordítás. Várólista-csökkentésre akkor lenne mód, ha a kormány megváltoztatná a kórházfinanszírozást, s lényegesen növelné az intézmények állami forrásait. A kormányváltók által jóváhagyott 8 pontos egészségpolitikai programcsomag éppen ezt ígéri az ágazat számára.
8. Felszámolják a gyermekéhezést Magyarországon
Magyarország ma a félmillió éhező gyermek országa, ahol egy gyerek sorsa már születése pillanatában megpecsételődik. Ha szegénynek születik, egész életében az is marad. A Tárki jelentéséből kiderült, míg 2009-ig a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, 2012-re a hazai mutatószám értéke elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek, de távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kimenekülhessenek. Ráadásul a szegénységben élők valamivel több mint 40 százaléka 25 év alatti. A kormányváltók a civil szervezettekkel és az önkormányzatokkal együttműködve már a kormányzás első évének végére elérnék, hogy minden gyermek minden nap jóllakhasson. Programjukban szerepel az is, hogy kompenzálnák a családi pótlék értékvesztését, és emelnék a fiatalok szociális és gyermekvédelmi támogatásait.
