"Besúgótörvénynek" nevezte lapunknak Dorosz Dávid azt a március 10-én hatályba lépett jogszabályt, amely adatszolgáltatást ír elő a társasházi közös képviselők számára. Arról kell ugyanis számot adniuk a hulladékgazdálkodó, valamint a vízművek számára, hogy egy számlázási időszakban milyen arányban oszlik meg a „rezsicsökkentésre jogosult” lakók, illetve a „más felhasználók” vízdíja, illetve szemétdíja. Más felhasználókon a társasházban működő vállalkozásokat, intézményeket értik. Így minden társasházon belül mostantól kezdve ebbe a két kategóriába kell sorolni a tulajdonosokat. A leadott információk alapján a vízszolgáltatók, illetve a hulladékgazdálkodók „külön-külön” számlát bocsátanak ki ezentúl a társasházak számára. Az az abszurd helyzet áll így elő, hogy a "csupán" lakókra vonatkozik a rezsicsökkentés, azoknak, akiknek vállalkozásuk (beleértve az orvosi, ügyvédi, tanácsadói, oktatói stb.) tulajdonában áll az ingatlan, a teljes díjat kell megfizetniük, ők tehát nem szerepelhetnek a társasházak hirdetőtábláin összegzett megtakarításokban. Ráadásul változás esetén a közös képviselőknek havi rendszerességgel kell jelenteniük a rezsicsökkentésre jogosultak, illetve az abból kimaradók arányát.
Szanyi Tibor szocialista képviselő - Dorosz Dávid PM-es honatyával közösen tartott - sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a törvénnyel a korábban volt házmestereknél is "nagyobb szörnyet" akarnak csinálni a közös képviselőkből, hiszen a jelenlegi kormányzatnak az a célja, hogy ők a lakók minden "rezdüléséről" tudomást szerezzenek, listázzanak és tájékoztatást nyújtsanak a hatóságoknak. A szocialista képviselő számos kérdést sorolt fel. Szanyi szerint tisztázatlan, hogy mi van azokkal a lakókkal, akik önkormányzati lakásokban laknak, jár-e nekik a rezsicsökkentés. Ugyancsak kérdésesnek nevezte a szocialista képviselő, hogy mi van azokkal, akiknek a lakásába cég van bejelentve. Mi van akkor, ha a nagymama megengedi az unokájának, hogy a lakásába bejelentse a cégét, akkor a nagymama elbúcsúzhat a rezsicsökkentéstől? - tette fel a kérdést az MSZP-s képviselő, aki szerint a Fidesz így veszi vissza a korábban biztosított kedvezményeket. Megjegyezte, hogy Európa legtöbb országában a magánszemélyeknek adott kedvezmények a kisvállalkozásoknak is járnak. Szanyi Tibor úgy fogalmazott, hogy a közös képviselők felhasználásával "akarják szétdúlni körülbelül egymillió ember életet pusztán azért, mert nem lehet tudni, hogy ha valaki lehúzza a WC-t az most céges, vagy pedig magánemberi minőségében tette".
Dorosz Dávid lapunk érdeklődésére emlékeztetett arra is, hogy kétféle társasház működik. A kisebb, pár lakásos ingatlanokban általában szívességi alapon látja el az egyik tulajdonos a közös képviselői teendőket, őket gusztustalan újabb teendőkkel terhelni. Úgy képzelik el a Fidesz-nél, hogy ezek a tulajdonosok járkálni fognak a házban, hogy "jobbra-balra" kémkedhessenek - mondta a független képviselő. A nagyobb társasházak és lakásszövetkezetek viszont általában közös képviseletet működtetnek. Nyilvánvaló, hogy a pluszfeladatot nem fogják ingyen elvégezni, csak a közös költség megemelése árán. Dorosz szerint ugyanakkor alkotmányossági problémák is vannak "a besúgótörvénnyel", mert a közös képviselőknek eddig csak adatkezelési joguk volt, viszont nincs törvényes felhatalmazásuk arra, hogy ezeket az adatokat továbbítsák egyes közműszolgáltatóknak. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz most több millió ember és kisvállalkozás adatait szeretné továbbküldözgetni, míg a föld- és a trafikpályázatok eredményét máig nem tette senki számára hozzáférhetővé.
A PM politikusa a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy mindent megtesznek a törvény visszavonásáért, és az adatvédelmi biztoshoz fordulnak az ügyben.
A rezsicsökkentésre jogosultak, illetve nem jogosultak különválasztásának kötelezettségéről valószínűleg még a közös képviselők többsége sem tud, pedig ez a 2014. évi XI. törvény február 18-i hatálybalépéstől, illetve hétfőtől már törvénybe foglalt feladatuk – mondta lapunknak Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget ugyanis egy salátatörvénybe bújtatták, amely hozzányúl a társasházi törvénytől kezdve a villamos energiáról és a hulladékról szóló jogszabályokon át egy sor normához. Az új jogszabály úgy írja felül az adatvédelmi törvényt, hogy erre tételesen nem hivatkozik. Emellett, ha az adatszolgáltatást a szolgáltató nem tartja megfelelőnek, vagy nem kap adatokat, a teljes díjat számlázza ki. Ebben az esetben a rezsicsökkentésre jogosultak felé a közös képviselőt terheli az anyagi felelősség a különbözetért, amit a LOSZ elnöke felháborítónak tart.