Az orosz csapatok Krím-félszigetről történő azonnali visszahívását, Moszkva kizárását a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-csoportból, és keményebb szankciót bevezetését követelte az amerikai szenátus egyhangúlag elfogadott határozatában.
Emellett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) a 2018-as futball-világbajnokság oroszországi megrendezéséről hozott döntésének felülvizsgálatát javasolta. Hasonló, nem kötelező erejű határozatot fogadott el a képviselőház is. John McCain republikánus szenátor vezetésével hétfős delegáció utazik Ukrajnába a hétvégén.
Az Európai Unió elfogadta azt a szankciós keretet, amely alapján célzott intézkedéseket, így vagyonbefagyasztást, és beutazási tilalmat vezethet be azokkal szemben, akik felelősek Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért. Ha addig nem javul a helyzet, az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán hozhatnak erről döntést, mondta az uniós diplomata az MTI-nek.
"Ha nem merülnek fel technikai problémák, már jövő héten, az Európai Tanács ülésén sor kerülhet az Európai Unió és Ukrajna közti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai fejezeteinek aláírására" ezt már Donald Tusk lengyel kormányfő jelentette ki Angela Merkellel való megbeszélése után.
A német kancellár úgy vélte, az ukrán válság kezelésében továbbra is kettős stratégiát kell követni: nyomást gyakorolni Moszkvára, s nem visszariadni az EU számára is hátrányos büntetőintézkedésektől.
A világ hét legfejlettebb ipari országa, a G7 vezetői és az Európai Bizottság közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot, hagyjon fel a krími autonóm terület annexiója irányában tett erőfeszítéseivel, állítsa le az erről szóló népszavazás támogatását, melynek eredményét nem fogják elismerni.
Hasonlóan fogalmazott a francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való telefonbeszélgetése után. Francois Hollande kijelentette, a Krím Oroszországhoz csatolása “elfogadhatatlan annektálás” lenne.
Az orosz hadsereg széleskörű terjeszkedése fenyegeti Ukrajnát - jelentette ki Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője Kijevben. Jelezte, ha az agresszív orosz akció folytatódik, nőni fog a Krím-félszigetről Ukrajna belső területeire tartó menekültek száma. Az ukrán határőrség adatai szerint kedden 158-an, korábbi napokban 557-en hagyták el az autonóm területet, főleg tatár menekültek.
Parubij elmondta továbbá, az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határnál. Közölte, ezek közül két alakulat van közvetlen az északi határnál, ahonnan néhány óra alatt elérhetik a fővárost.
Emlékeztetett, az ukrán fegyveres erők harci készültségben vannak, és hadgyakorlatokat folytatnak. Gyakorlatba kezdett tegnap az amerikai-bolgár-román haditengerészet is a Fekete-tengeren, mindössze 350 kilométerre a Krím félszigettől.
Fehéroroszország felajánlotta, hogy az orosz hadsereg vadászrepülőgépeket állomásoztathat területén. Aljakszandr Lukasenka elnök közölte, Minszk így kíván “megfelelő választ” adni az amerikai vadászrepülők Lengyelországba, és a Baltikumba küldésére.
Krímben a katonai mellett információs háború is zajlik, Ukrajna pedig vesztésre áll, gyakorlatilag kizárták belőle, jelentette ki az ukrán állampolgári jogok biztosa. Valerija Lutkovszka elmondta, a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben.
A krími hatóságok megkezdték a Krímben található ukrán állami cégek saját tulajdonba vételét. A krími kormány első elnökhelyettese közölte, a félszigeten megjelentek az orosz bankok, az ukrán pénzintézetek pedig az Oroszországhoz való csatlakozás után külföldi bankként jegyeztethetik be magukat. Rusztam Temirgalijev úgy vélte, az orosz adórendszerre való átálláshoz mintegy félévre lehet szükség.
