A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot kedden a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselőtestület együttes ülésén - jelentette az orosz és az ukrán média.
"A dokumentumra (a függetlenségi nyilatkozatra) a népszavazás megtartásához, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozásához van szükség" - mondta az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes.
Szavai szerint az elfogadott nyilatkozat része az eljárási rendnek.
Az oroszoknál is előbbre jár az óra
Az orosz törvényhozás alsóháza (duma) a jövő péntekre tűzte ki a Krím félsziget csatlakozását lehetővé tevő törvénymódosítási javaslatot - jelentették be a duma vezető testületének keddi ülését követően.
Az orosz parlamentbe az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja már február 28-án benyújtotta tervezetét, amely egyszerűsítené a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való csatlakozását.
A Szergej Mironov vezette frakció azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Elképzelésük szerint egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.
A múlt csütörtökön a krími Autonóm Köztársaság törvényhozása elvi döntést hozott az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról és előre hozta a népszavazás megtartását erre a vasárnapra.
A Szimferopolban született elhatározást az orosz törvényhozás mindkét házában támogatják. A múlt pénteken erről biztosították az Állami Dumában és a Szövetségi Tanácsban is Volodimir Konsztantyinovot, a krími törvényhozás elnökét és az általa vezetett küldöttséget. Az orosz származású politikusokat hősként ünnepelték Moszkvában.
Ukrajna katonai segítséget kér
Határozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben követeli, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről, hagyjon fel az ukrán állam elleni az agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.
Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért - jelentette be Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök.
"Az első kérdés a Verhovna Rada (parlament) ülésén az, hogy az ország biztonságát szavatoló államokhoz fordulunk kötelezettségeik teljesítése érdekében" - hangoztatta Turcsinov, és hozzátette, hogy Ukrajnának katonai és műszaki segítségre egyaránt szükség van.
Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak. "Kezdjük helyreállítani a hadsereget" - fogalmazott Turcsinov.
Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.
Tanácstalanok a katonák
Az ukrán hírügynökség a Szabadság Rádiót (a Szabad Európa ukrán adását) idézve számolt be a krími Jevpatorijában körülzárt ukrán egység katonáinak panaszairól.
"Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák" - mondta egy ukrán tiszt. Szerinte egy átgondolt katonai hadművelet zajlik a Krímen. "Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk" - fejtegette.
Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák parancsot kaptak, amelyet pontosan és szakszerűen végrehajtanak. Az ukrán katonák ugyanakkor eddig semmilyen világos parancsot nem kaptak.
"Oroszország megszállt, a jelenlegi kijevi hatóságok (a védelmi minisztérium és más szervek) pedig semmit se tesznek, az ujjukat sem mozdítják" - tette hozzá.
Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk.
"Nem kell hősöket csinálni belőlünk, de valamilyen világos parancsra szükség lenne, világos információ arról, hogy mi történik a Krímben. Nem akarom, hogy halálomat követően megkapjam az Ukrajna hőse címet" - mondta az ukrán tiszt.
Válasz a kívülről érkező destabilizációra
Ukrajnában újra felállítják a Nemzeti Gárdát, válaszul Oroszország krími beavatkozására.
Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy szerdán benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentben, és rövidesen megkezdik a mozgósítást is.
Húszezer gárdista fogja őrizni a határokat és a közrendet az országban. "Ez válasz a kívülről irányuló destabilizálásra. Ez nem katonai válasz, a polgári társadalom szervezett válasza lesz" – írta a miniszter.
A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda állami katonai szervezet volt, amelynek feladata Ukrajna szuverenitásának, területi épségének, polgárai testi épségének és személyes méltóságának, alkotmányos jogainak, szabadságának a megvédése bűncselekmények és más társadalomellenes tettekkel szemben - emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
Avakov arról is beszámolt a közösségi portálon, hogy őrizetbe vették Donyeckben az orosz felderítés (GRU) egyik munkatársát.
"Donyeckben (hétfő) este az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) közreműködésével őrizetbe vették az orosz GRU egyik munkatársát az erre a titkosszolgálatra nézve különösen kompromittáló körülmények közepette" – tájékoztatott a tárcavezető.
Az elszakadásról döntő vasárnapi népszavazás kampány plakátja. Kijevben törvénytelennek tartják az egész procedúrát és hazaárulás miatt köröztetik a krími vezetőket. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Janukovics visszatér?
Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő bejelentette kedden Rosztov-na-Donuban, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, a május végére kitűzött ukrán elnökválasztást pedig törvénytelennek nevezte.
Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában. Közölte azt is, hogy terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene, és szerinte Ukrajnát a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők fenyegetik.
Bejelentette azt is, hogy hamarosan visszatér Kijevbe.
A Kijevben megbuktatott ukrán államfő kedden a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, hogy - mint mondta - cáfolja az utóbbi napokban róla elterjedt híreszteléseket.
V4 külügyminiszteri csúcs lesz Budapesten
A visegrádi országok (V4) külügyminiszterei a német diplomácia vezetőjével tárgyalnak az ukrán válságról csütörtökön Budapesten, a találkozót a német fél kezdeményezte - mondta kedden Berlinben a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.
Győri Enikő szerint a V4 nagyon fontos egyeztető fórummá válik nemcsak Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának, de Európa vezető hatalmának is.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió egységesen és következetesen lépjen fel az ukrán válságban.
A közösségnek tanulnia is kell az "ukrán helyzetből", hiszen "nem jó, ha mindig csak reagálunk és rosszul értelmezzük a fejleményeket és a veszélyeket" - tette hozzá Győri Enikő, rámutatva: fontos, hogy "legalább a Balkánon ne kövessük el ugyanezeket a hibákat".
Az államtitkár elmondta: igyekezett felhívni német tárgyalópartnerei figyelmét, hogy az ukrajnai válság tapasztalatait levonva "a Balkánon hiteles bővítési politikát kell folytatni".
