Simon Gábor elrejtett, de megtalált milliói érthetően megihletik a Fidesz politikusait. Valóságos aranybánya számukra a szocialista politikus rejtélyes eredetű vagyona, bár lehet, hogy mégsem elégséges, hiszen miért vetettek volna be egy másik volt szocialista politikus, Zuschlag már kifejezetten regényes millióit.
De maradjunk most Simonnál: értem én, hogy életben kell tartani a témát, naponta emlékeztetni az embereket a 240 millióra. Az már az ellenzék hibája, hogy nem tapasztalható hasonló szorgalom, mondjuk Meggyes Tamás esetében, pedig a Fidesz hajdani erős esztergomi embere ugyanúgy krimi-szereplő, mint mondjuk Simon. Persze igaz: lejárató, primitív kampányolásban nem lehet felvenni a versenyt a kormánypártiakkal. Mint például Kósa Lajossal.
A leköszönő debreceni polgármester már nem egyszer bizonyította, hogy mestere az alpári humornak, úgy mondhatnám: a primitív kiszólások bajnoka. Valószínűleg nincs a környezetében egyetlen ember sem, aki meg merné mondani neki: Lajos, a te humorod földszintes, stílusod alpári, és vigyázz, mert már feledékeny vagy: egyik nyilatkozatodtól a másikig elfelejted, mit is mondtál korábban. Nem, erre senki nem hívja fel a figyelmét, így aztán szabadon futtatja elméjét, amitől nem lesz világosság, csak egyre nagyobb sötétség.
Legutóbb például azt találta mondani, egy Fidesz-gyűlésen, hogy Simon vagyona a Szanyi Tiborral visszavitt üres üvegek árából, vagy pedig az Éhségmenetben összeéhezett pénzekből származik. Jó rendben, legyen így. Ám ha Kósa ilyen vicces, legyen már arra is egy poénja, miért és honnan kapott ő "százalékos" becenevet. Talán valami leértékelésben?
