"A Fidesz a korrupció általa nem kontrollált formái ellen küzd, s azt - még a saját berkein belül is - megtorolja. (...) A Fidesz egyfelől felszámolja, és egy függelmi rendbe szervezi a "csákmátés" korrupció világát, másfelől az államhatalmi eszközök révén törvényesíti azt. A parlament úgy dolgozik, mint egy hatalmas pénzmosoda. A korábban a "hagyományos" korrupció útján megszerzett jövedelmeket most a törvények erejével irányítja át a fideszes maffiacsalád csatornáiba." (Magyar Bálint, Népszava 2013. 12. 24.)
Nemcsak vesztesei, nyertesei is vannak az Orbán-kormány négyéves működésének. A Magyar Bálint által posztkommunista maffiaállamnak nevezett modell lényege a hatalom és a személyes vagyon együttes koncentrációja. Mint Konrád György írta a Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam című kötet előszavában: "a Fidesz a kommunisták által államosított tőkét nem visszaadni akarta eredeti tulajdonosainak vagy azok utódainak, hanem megszerezni, a törvényesség látszatával saját, személyes tulajdonává varázsolni, és nemcsak a hatalom nélküli tulajdonos, az államtól független civil polgár státusában, hanem a politikai uralom tartós birtokosaként".
Az alábbiakban Felcsút, illetve polgármestere, Mészáros Lőrinc és Spéder Zoltán nagyvállalkozó példáján keresztül igyekszünk bemutatni, kik, miért és hogyan lehetnek a nyertesei az orbáni politikának.
Felcsút, a világ közepe
"Sok minden fog még történni Felcsúton, üzenem a politikai ellenfeleinknek, mert hiába csinálnak ezekből a kérdésekből politikai ügyet, az élet már csak olyan mifelénk, hogy a karaván halad, és haladni fog a jövőben is" - mondta Orbán Viktor az év elején Felcsúton egy faluház avatásán. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a kormány 40 millió forintnyi adósságot vállalt át a Fejér megyei kistelepülés önkormányzatától.
A választási kampány élesedésével egyre forróbb téma a kormányfő szülőfalujának 2010 óta tartó, az 1800 lakosú település méretéhez képest "túlságosan dinamikus" infrastrukturális fejlődése. Orbán közismert fociimádata miatt elsősorban annak a 3500 fős befogadóképességű - vagyis a község teljes lakosságánál csaknem kétszer nagyobb - futballstadionnak a 2012-ben kezdődött építése került a sajtó célkeresztjébe, amelynek elkészültét közvetve 2,7 milliárd forint adóbevételről való lemondással támogatta az állam. A látványsportágak támogatásáért cserébe ugyanis a vállalatok - köztük állami vagy részben állami tulajdonú cégek - kedvezményt kapnak a társasági adóból (TAO).
Beszédes adat, hogy a felcsúti futballakadémiát működtető, Orbán Viktor által 2006-ban alapított, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány mindössze 810 millió forintos önrésszel járult hozzá a jövőben általuk használt stadion felépítéséhez. Tehát a kormányfő azon korábbi állítása, hogy a beruházás "magánadományokból" valósul meg, erős csúsztatásnak minősíthető. Ráadásul a Magyar Labdarúgó Szövetség adatai szerint 2011 óta összesen mintegy 15 milliárd forint folyt be a különböző egyesületekhez és közhasznú alapítványokhoz TAO-bevételekből, amelyből így Felcsút jócskán kivette a részét. Összehasonlításul: a több, mint 200 ezres lakosságú, szintén stadionépítésbe kezdő Debrecen 526 millió forint TAO-támogatást tudott lehívni. A szerényen csak arénának nevezett stadiont, amelyet, mint néhány napja kiderült, április 21-én, húsvéthétfőn avatnak fel a Puskás Akadémia Pancho Aréna nevet viseli majd.
A felcsúti futballakadémiához kapcsolódik egy másik jelentős beruházás. 600 millió forintos pályázati támogatásból, kiemelt beruházás keretében indítja újra a kormány az 1979-ben bezárt Bicske-Székesfehérvár vasútvonal Alcsútdobozig terjedő szakaszát, amelynek két új állomása éppen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA), valamint Felcsút lesz. Hivatalosan "turisztikai célú nosztalgiavasútként" épül az új nyomvonal.
A Népszabadság szerint ráadásul további "terjeszkedést" tervez a PFLA, ehhez mezőgazdasági területek vonnának ki a művelés alól. A lap szerint a fejlesztési tervben szállodaépítésről is szó van, amely projekt éppen négy olyan házzal van összefüggésben, amelyek Orbán Viktor, felesége (Lévai Anikó), édesapja (Orbán Győző), valamint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester tulajdonában vannak. A lap azon információját, hogy a község térségében nem nyilvános repülőteret kíván építeni a felcsúti önkormányzat, utóbb cáfolta a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
Orbán azonban reptér nélkül is kedveli szülőfaluját. A közelmúltban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata szerint tavaly szeptemberben egy lakóházat vásárolt Felcsúton, amely a telekkel együtt több mint kétezer négyzetméter. Ezzel együtt már három ingatlannal rendelkezik a kormányfő a településen, éppen az épülő stadion szomszédságában. Orbán egyébként 2006-ban vásárolt felcsúti, összesen 5035 négyzetméter - közös tulajdonban lévő - belterületi földjeit engedte át 50 évre ingyenesen a PFLA részére.
Felcsút infrastrukturális megújulása mellett szinte eltörpül a falu polgármesterének, Orbán személyes jóbarátjának 2010 óta tartó vagyoni gyarapodása. Mészáros Lőrinc - az egykori gázszerelő - 2013-ra a leggazdagabb magyarok listáján a 88. helyre ugrott, 6,9 milliárd forintos vagyont hozott össze a feleségével. A 2010-es kormányváltás után az akkor még nem is polgármester Mészáros cégeinek bevétele évenként megduplázódott.
A Fejér megyében kiosztott állami földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein, illetve családtagjain keresztül, ennek következtében csak a területalapú támogatásokból mintegy évi 70 millió forint folyt be a Mészáros-birodalom kasszájába. Nagyot szakított a - lex Felcsútnak is nevezett törvény segítségével - polgármesterré is választott Mészáros Lőrinc a 2013-as trafikpályázatokon is: az ország mind a 19 Auchanjában családjának tagjai és érdekeltségei nyithattak nemzeti dohányboltot. Ezen felül a polgármester az építőiparba is betette a lábát.