A magyar vállalkozások többségének - elsősorban a kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban tevékenykedőknek - esze-ágában és módjában sincs, hogy exportáljon - ez a véleménye Némethné Pál Katalinnak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arról fejtette ki a véleményt lapunknak, hogy mesterségesen, csak állami eszközökkel lehetetlen növelni az exportképes vállalkozások számát.
Emellett folyamatosan beleütköznek olyan akadályokba is, hogy a tisztességes piaci verseny általános szabályai nem érvényesülnek megfelelő módon Magyarországon. A mindennapok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a nagy cégek ne szorítsák ki a kisebbeket a piacról. A szakember szerint megalapozatlan a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a magyar gazdaság akkor áll majd igazán a saját lábán, akkor lesz szinte megrendíthetetlen, akkor lesz versenyképes a nálunk szerencsésebb országokkal is, hogyha az exportképes cégek száma 2 ezerről 12 ezerre fog nőni. Ha ez meglesz – és ehhez már most megvannak a pénzügyi, finanszírozási és hitelnyújtási keretek –, akkor a magyar gazdaság „feldönthetetlenül biztos” lábakon áll majd - mondta Orbán Viktor.
Attól, hogy gomba módra szaporodnának az exportképes cégek, érvelt - a GKI kutatója -, nem válik stabilabbá a magyar gazdaság, mint ahogy azt a kormányfő állította. A piacon megmaradás ugyanis folytonos megújulást kíván, ami még a nagyoknak sem mindig sikerül, gondoljunk csak olyan világcégekre, mint a Saab vagy a Chrysler volt. Az állam szerepe az lehet, hogy megfelelő piaci környezetet teremtsen. Manapság az is számos vállalkozást elriaszt a nagyobb mértékű fejlődéstől, hogy azt tapasztalják: a profitképesekre rásütik az extra profittermelés bélyegét, és az állam különadókat vetít ki rájuk.
Ugyanakkor a piaci információk megszerzését részben, és a külgazdasági szakdiplomaták munkájának megteremtését teljes egészében az állam felvállalhatja - ettől azonban nem lesz - Orbán Viktor szavaival - "feldönthetetlenül biztos" a magyar külgazdaság - mondta a szakember.
Kormányfői kampány részeseivé tett vállalkozók
Kampánycélokra használja fel Orbán Viktor a kis- és közepes vállalkozások telepbővítéseit. Arra is ügyel, hogy az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt előadja: az állam támogatása nélkül nem lennének képesek talpon maradni, fejlődni. A nyírirgelsei Tranzit Food Kft. baromfeldolgozóban és a Fejér megyei Simon Műanyagfeldolgozóban a kormányfő lényegében ugyanazt a beszédét mondta el, az exportra is termelő kkv-k-nek a gazdasági stabilitásban betöltött szerepéről.
A lényegében két magyar tulajdonban lévő vállalkozás sikerében azonban a kormányfő interpretációja ellenére a kormányzatnak vajmi kevés szerepe volt. A nyírgelseiek megtalálták azt a piaci rést, amelynek révén Oroszországba szállíthatnak, és most egy új üzem átadásával bővülésre is futotta. A Simon Műanyagfeldolgozó tulajdonosa 30 esztendeje - tehát még a rendszerváltás előtt - a műanyagfröccsöntésben ismerte fel a piaci lehetőségeket, és az idők során számos autógyár beszállítójává vált.
A kormányfő most a két vállalkozás üzleti sikereiből kér részt magának, illetve a kormánypártnak, pedig feltehetően a Fidesz által többször kiátkozott és folyamatosan megsarcolt bankok nélkül sem a talpon maradás, sem a mindig kockázatos bővülés aligha ment volna...
A kkv-k már az informatikára sem költenek
Az ötven főnél kisebb cégek 61 százalékánál a cégvezetők az informatikát nem tartják stratégiai területnek. A magyar kisvállalkozások költségszerkezetében két százalékot jelent az informatika, míg 3,3 százalékot szánnak a távközlési szolgáltatásokra – ismertette Lakatos Péter, a Magyar Telekom kis- és közepes vállalkozásokért felelős vezérigazgató-helyettese azt a felmérést, amely a hazai kkv-k informatikai szokásairól készített az NRC piackutató cég.
Az ötven főnél kisebb magyar cégek vezetői közül minden nyolcadik cégvezető gondolja, hogy a cége fejlett megoldásokat használ, ennek ellenére saját bevallásuk szerint évente 340 ezer forintot költenek informatikai fejlesztésre – derül ki a felmérésből. Ebben a vállalati körben alapvetően ad hoc módon cserélik az informatikai eszközöket, s a megelőző két évben mintegy fele az okostelefonra, tabletre és laptopra terjedt ki. Az ötven főnél kisebb cégek 58 százaléka öt évnél is idősebb számítógéppel rendelkezik. Elmaradott informatikai megoldásokat használnak az üzleti életben, az ügyfélkapcsolatok során ugyan e-maileznek, de nem feltétlenül válaszolnak időben, annak ellenére, hogy ez ma már alapvető ügyfélelvárás is.