Az alig egy hete hivatalba lépett ukrán vezetés máris rendkívüli kihívással, Ukrajna szuverenitása elleni fenyegetéssel néz szembe. A Krím-félszigetet szombaton gyakorlatilag orosz fennhatóság alá helyezték, rangjelzés nélküli orosz egyenruhások ellenőrzik a repülőtereket, középületeket, szombat este két orosz tengeralattjáró-elhárító hadihajó jelent meg Szevasztopol kikötőjében.
Putyin orosz elnököt a parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács szombaton felhatalmazta, hogy Ukrajna egész területén felléphet az orosz nemzetiségűek védelmében. Az orosz elnök szóvivője szombaton azt mondta, Putyin még fontolgatja, küld-e további csapatokat Ukrajnába.
Olekszandr Turcsinov ukrán ideiglenes államfő az orosz parlament döntését követően bejelentette, teljes mozgósítást rendeltek el az ukrán fegyveres erőknél, a stratégiai létesítmények, így az atomerőművek védelmét is megerősítették. Az ukrán hadiflottát szombaton visszavonták a Krím-félszigetről, valószínűleg Odesszába.
Nemcsak a Krímben, Kelet-Ukrajna más területein is feszült a helyzet, ahol magas az oroszajkú lakosság aránya. Dnyepropetrovszkban és Harkivban az orosz beavatkozásért tüntettek a hétvégén, Harkivban az összecsapásokban 97-en sérültek meg.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette, bármely orosz katonai akció háború kezdetét és az ukrán-orosz kapcsolatok végét jelenti. Jacenyuk telefonon konzultált Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel, aki közölte, fenntartják a jogot az orosz haderő bevetésére. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az ukrán ENSZ-nagykövet azt mondta, máris 15 ezer orosz katona tartózkodik ukrán területen.
Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő szerint a helyzet rendkívül feszült: "az orosz fegyveres erők ultimátumban követelték, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket". Turcsinov vasárnap megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.
Ukrajna, de meddig? Csak Vlagyimir Putyin tudja a választ. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Kijev külső segítséget kérhet
Jurij Szergejev ENSZ nagykövet vasárnap a CNN-nek nyilatkozva jelezte, Kijev külső segítséget kérhet Oroszország ellenében. Az ukrán parlament vasárnap zárt ülés után határozatot fogadott el, amelyben felhívták az 1994-es budapesti memorandumban Ukrajna biztonságát garantáló nagyhatalmakat - az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Oroszországot -, hogy kötelezzék magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Válságtanácskozások sorozatát kezdték a nyugati fővárosokban az Ukrajna elleni orosz katonai intervenció veszélyének hírére. Rendkívüli ülésen tekintette át a helyzetet az amerikai elnök nemzetbiztonsági stábja a Fehér Ház válságtermében. Chuck Hagel védelmi miniszter, Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnök.
James Clappert, a nemzeti hírszerzési vezető, John Brennan, a CIA főnöke vett részt az ülésen, John Kerry külügyminiszter és Joe Biden alelnök videókonferencia keretében csatlakozott, a az elnök nem vett részt a megbeszélésen. Kerry telefonon tárgyalt az ukrán vezetéssel és európai kollégáival.
Obama figyelmeztette Oroszországot
Barack Obama pénteken nyilatkozatban figyelmeztette Oroszországot, hogy egy esetleges ukrajnai bevonulásnak "súlyos ára" lesz. Az amerikai elnök szombaton másfél órás telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel. Putyin ennek során közölte: Oroszország fenntartja a jogot, hogy védelmezze érdekeit a Krím-félszigeten, hogy megvédje az orosz kisebbséget Kelet-Ukrajnában.
A Fehér Ház a megbeszélés után kiadott közleményben leszögezte: az Egyesült Államok elítéli az orosz katonai beavatkozást ukrajnai területen. Obama sürgette az orosz csapatok visszavonását a krími orosz bázisokra. Az amerikai elnök elítélte Ukrajna szuverenitásának megsértését, s közölte, ha Putyin aggódik a kisebbségek helyzete miatt, az ENSZ BT és az EBESZ keretein belül keressen jogorvoslatot. Figyelmeztette Moszkvát, hogy a nemzetközi jog megsértése Oroszország politikai és kereskedelmi elszigetelődéséhez vezethet.
A Fehér Ház bejelentette, hogy Washington felfüggeszti részvételét az idén Szocsiban megrendezésre kerülő G8-as csúcs előkészítő tanácskozásain. Amerikai források szerint az sem kizárt, a G7 államai - Oroszország nélkül - más helyszínen tartják meg évi rendes tanácskozásukat. A G8-as előkészületek felfüggesztését sürgette a francia diplomácia vezetője, Laurent Fabius, s William Hague brit külügyminiszter is közölte, hogy készek lemondani részvételüket a csúcsértekezleten, ahol Putyin lenne a vendéglátó.
Washington kilátásba helyezheti még, hogy megszakítják a kereskedelmi tárgyalásokat Moszkvával. Amerikai illetékesek azonban nem tagadják, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlási lehetőségei korlátozottak. Washington ugyanakkor számos nemzetközi válság, így a szíriai rendezés és az iráni nukleáris program ügyében, rá van utalva az együttműködésre Oroszországgal. Az amerikai-orosz viszony lehűlt azóta, amióta Putyin orosz elnök ideiglenes menedékjogot adott Edward Snowdennek.
Cedric Leighton, az amerikai légierő nyugalmazott tábornoka a CNN-en Wolf Blitzernek azt mondta, reálisan szemlélve az Egyesült Államoknak minimális katonai opció áll rendelkezésére. Leighton tábornok szerint szóba jöhet, hogy defenzív légtérellenőrzést végeznek Ukrajna felett, de orosz részről ezt alighanem súlyos provokációnak értékelnék.
Az Egyesült Államok bevonhatná a térségbeli szövetségeseket (a lengyel és a román haderőt említette). John McCain arizonai szenátor, volt republikánus elnökjelölt szerint Obamának szankciókat, utazási tilamat kellene elrendelnie magasrangú orosz vezetők ellen. McCain sürgette a kelet-európai rakétavédelmi rendszer kiépítésének felgyorsítását, illetve Grúzia mielőbbi NATO-felvételét. A szenátor korábban is bírálta az amerikai újraindítás (reset) politikáját.
Putyin: Lépéseink megfelelnek a helyzetnek
Az orosz elnök vasárnap telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, és azt mondta, Oroszország Ukrajnával szemben tett lépései teljes mértékben megfelelnek az ott kialakult rendkívüli helyzetnek - írja az Index.hu. A beszélgetést Merkel kezdeményezte aki aggodalmát fejezte ki a Krímben és Ukrajnában zajló események miatt.
Az orosz elnök szerint ugyanakkor a szélsőségesen nacionalista erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek, veszélybe sodorják az orosz állampolgárokat, sértik a törvény által védett érdekeiket Ukrajnában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott állást foglalni
Rendkívüli tanácskozást tartott szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT-ben a nagykövetek kifejtették álláspontjukat, de állásfoglalást nem fogadtak el.
Az ENSZ-főtitkár mindenesetre szorosan nyomon követi az eseményeket, s szóvivője útján aggodalmát fejezte ki a krími helyzet súlyosbodása miatt. Ban Ki Mun Ukrajna szuverenitásának, területi egységének tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot.
David Cameron brit kormányfő szerint "megbocsáthatatlan lenne, ha Ukrajnát külső katonai intervenció érné. A brit miniszterelnök figyelmeztette Moszkvát, a nemzetközi közösség figyeli a történteket, s mindenkinek az lenne az érdeke, hogy enyhítsék, ne pedig eszkalálják a feszültséget.
William Hague brit külüyminiszter telefonon közölte mindezt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Londonban berendelték a külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, hogy a brit kormány aggodalmait közvetítsék. Nagy-Britannia és Kanada egyaránt hazarendelte konzultációra moszkvai nagykövetét.
Orosz katonai járművek az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter vasárnapi közleményében aláhúzta: Németország a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől.
Előző nap erre figyelmeztette Moszkvát Angela Merkel német kancellár is. Steinmeier szerint még meg lehet állítani a válság eszkalálódását, meg lehet akadályozni "Európa szétszakadását".
Csehországban vasárnap estére hívott össze válságtanácskozást a kormányfő. Milos Zeman elnök már közzétette álláspontját, a cseh 1968 történéseit felidézve azt mondta, megérti a krími orosz lakosság aggodalmait, de nem ért egyet az orosz katonai beavatkozással. Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyenesen Hitlerhez hasonlította Putyin orosz elnököt, emlékeztetve, a náci diktátor is mindig német állampolgárok "megvédésére" hivatkozott.