A képviselők 18 Fidesz-KDNP-s igen és 14 ellenzéki nem szavazattal 316 milliárd 511 millió 778 ezer forintban határozták meg a bevételi és kiadási főösszeget.
A költségvetési bevételeket összesen 246 milliárd 737 millió 783 ezer forintban állapították meg, a költségvetési kiadásoknál pedig 316 milliárd 511 millió 778 ezer forinttal kalkuláltak. Mivel törvényben szabályozzák, hogy hiány nem tervezhető, az önkormányzat a bevételi főösszeghez 49 milliárd 773 millió 995 ezer forint maradványt vesz igénybe, illetve megszüntet betétet, továbbá 20 milliárd forint hitelt vesz fel.
A vitában Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) pénzügyi főpolgármester-helyettes arról beszélt: a költségvetés nyugodt, konszolidált, a főváros "uralja a pénzügyi helyzetét". A tavalyi büdzséhez képest előrelépésnek nevezte, hogy a központi költségvetésbe beépítették a közösségi közlekedés év közben kapott támogatásait is, így a területre 24 milliárd forint állami támogatás jut.
A kockázatok közé sorolta az iparűzési adó teljesülését, s szavai szerint a korábbi fejlesztések kockázatait "cipelik a hátukon", a legnagyobb bizonytalanság még mindig a 4-es metró, amelynek pénzügyi elszámolása később zárul. Tájékoztatása szerint a kockázatok kezelésére 25 milliárd forintos folyószámla hitelkeret áll rendelkezésre, s a tavalyinál lényegesen nagyobb, 10,5 milliárd forint általános tartalékot képeztek.
Több szocialista képviselő is bírálta a városvezetés javaslatát. Tüttő Kata egyebek mellett – délelőtti sajtótájékoztatón elmondottakat megerősítve – a kormány és a főváros közötti feladatátvállalás és finanszírozás módját kritizálta. Hangsúlyozta, az állam egyre több forrást von el Budapesttől, így a városnak nem marad elég bevétele feladatai ellátásához.
A Jobbik véleményét Szabó György ismertette, aki szerint a 2010 előtti időszakhoz képest történtek ugyan kedvező változások történtek, így például a főváros már nem szinte csak hitelből fedezi működését, összességében azonban nem sikerült egy jól működő modellt kialakítani, ezért nem támogatják a költségvetést. Az ellenzéki politikus külön kiemelte a közösségi közlekedés helyzetét, amelynek problémái szerinte továbbra is megoldatlanok.
Hanzély Ákos, a PM független képviselője azért bírálta a büdzsét, mert abban a „közműcégek és a közösségi közlekedés életben tartásán” túl nem lehet olyan koncepciót felfedezni, amely a város későbbi fejlődésének alapja lehetne.
A működési kiadások az ágazatok többségében lényegében változatlanok, ugyanakkor kultúrára 2,7 milliárd forinttal kevesebb, közlekedésre 16 milliárd forinttal több jut.
A költségvetési tárgyalás első fordulójában a főösszeget rögzítése mellett arról is döntöttek a képviselők, hogy tudomásul veszik: a 2015 és 2017 között a főváros saját bevételeinek összege várhatóan 412 milliárd 539 millió forint lesz, az adóssághoz kapcsolódó fizetési kötelezettség pedig 23 millió forint.
A költségvetési tárgyalás második fordulójában határoztak a 2013-as szabad pénzmaradvány elkülönítéséről, felkérték a főpolgármestert a 2015 és 2017 közötti időszakra 3 milliárd forintos pályázati önrész szerepeltetésére, továbbá kimondták, hogy a Budapesti Közlekedési Központ adott menetrendi évre vonatkozó javaslatát és közlekedésszervezői forrásigényét a költségvetésre tekintettel kell elkészítenie.