"Az ukrán Rada által hozott döntés, amellyel megsemmisítette a kisebbségi nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényt, további nyugtalansághoz vezethet, főleg egy olyan helyzetben, amelyben a nyelvhasználati politika ilyen megosztó kérdés" - írja Thors, aki alapvetően amiatt aggódik, hogy ez a lépés tovább élezheti az amúgy is bizonytalan helyzetet például a Krím-félszigeten. Ugyanakkor ez a törvény Kárpátalja egyes magyar lakta településein a magyar nyelv használatát is lehetővé tette.
A biztos óva intette az ukrán hatóságokat további elhamarkodott lépésektől, ugyanakkor felszólította őket, hogy minden nyelvi és etnikai kisebbség szempontjait tartsák szem előtt.
"Történelmének e kulcsfontosságú időszakában Ukrajnának olyan vezetőkre, törvényekre és politikákra van szüksége, amelyek az egységet és nem a széthúzást szolgálják" - állapítja meg Astrid Thors.
Az EBESZ kisebbségügyi biztosa egyúttal úgy véli, hogy az ukrán hatóságoknak széles körű konzultációt kell majd folytatniuk, hogy az új nyelvhasználati törvény az ukrán társadalom minden tagjának igényeit kielégítse, beszéljenek akár ukránul, akár oroszul, akár valamilyen más nyelven. Thors azt is kívánatosnak tartaná, hogy az ukrán hatóságok nemzetközi szervezetekkel, az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel is egyeztessenek annak érdekében, hogy a nyelvtörvény megfeleljen az európai mércéknek.