Még alacsonyabb rezsi és minden magyar embernek megélhetést biztosító munka - Orbán Viktor szerint most ez az a két cél, amelyet reálisan kitűzhetünk maguk elé, bár ő is szeretne "előhúzni egy varázspálcát valahonnan az ágyneműtartóból, kettőt suhintani, és azt mondani, minden megjavul." A kormányfő az állami rádió tegnap reggeli műsorában szólt hallgatóságához, egyúttal "nagyon nehéz műveletként" jellemezte a rezsicsökkentést. Elbüszkélkedett azzal, hogy "azonosítottuk a szereplőket, elvettük tőlük a profitot, és ott hagytuk a magyarok zsebében".
A napokban Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke, uniós parlamenti képviselő egy rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a brit Munkáspárt az elmúlt esztendő végén javasolta, hogy Nagy-Britanniában hatósági ár alkalmazásával hajtsanak végre rezsicsökkentést. Az ellenzéki párt javaslatával azonban a brit polgárok többsége nem értett egyet, mert azzal számolt, hogy az ilyen állami beavatkozásnak nem lehet más következménye, mint az adók és illetékek emelése. Így nem csoda, hogy a Munkáspárt elállt a javaslatától.
Orbán Viktor egyúttal sajnálatának adott hangot, amiért a magyar politikai közvélemény nem támogatja egységesen a rezsicsökkentést. "Hogy lehet ellenezni egy rezsicsökkentést, amikor ez mind a tízmillió magyar embernek jó?" - tette fel a kérdést a kormányfő.
Mindenki szeret alacsonyabb összegű számlákat kifizetni, de a különböző közszolgáltatóknál - a leapadt bevételek miatt - állásukat elvesztők biztos nem örülnek. A lakosság valóban megtakarít a rezsicsökkentéssel, de kénytelen megfizetni a telekommunikációs társaságokra és a bankokra áthárított különadókat, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről és az újonnan bevezetett biztosítási adóról ne is beszéljünk.
Érdemes arra emlékeztetni, hogy uniós Günther Oettinger energiaügyi biztos tavaly levélben fordult 17 érintett ország kormányához, mert a hatósági árak nem biztosítják a megfelelő befektetési szintet a szektorban, és ennek árát hosszabb távon vagy a fogyasztók vagy az adózók fizetik meg.
Azzal a hamis állítással is ismét előállt a kormányfő, hogy "Nem szorulunk külföldi finanszírozásra, legfeljebb a mindenkori államadósságunk megújítása, a lejáró pénzek megújítása jelent feladatot. Orbán Viktor értelmezése szerint az uniós, vissza nem térítendő, a kormányzati beruházások több mint 90 százalékát fedező támogatások nem minősülnek "külföldi finanszírozásnak".
A gazdasági eredményekről a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy azokat nem lottón nyerte az ország, a magyarok megdolgoztak értük, a magyar gazdaságban szerkezetileg kedvező változások zajlottak le. A növekedéssel kapcsolatban megerősítette, hogy 2016-ra négyszázalékos bővülést terveznek. (Ennek az első alkalommal Kínában elhangzott kijelentésnek a realitását a magyar közgazdászok kétségbe vonják.)
A következő időszakban Magyarország könnyebben fogja törleszteni az államadósságát, mivel az európai országok egy része is jobb állapotba kerül. Emlékeztetett, hogy kormánya 85-ről 72-73 százalékos szintre szerette volna csökkenteni az adósság mértékét, de ehhez kedvezőbb külgazdasági környezetre lett volna szükség, sőt "kis hátszéllel" akár a 70 százalék is ment volna - állította Orbán Viktor.
Az európai országoknak semmi közük a magyar államadósság mértékéhez, emellett külgazdasági környezetünk az Orbán-kormány alatt javult. A miniszterelnök megismételte egyúttal, hogy az egyszámjegyű jövedelemadó híve. "Az adókat én is utálom" - mondta, hozzátéve ezért, hogy ha nyernek a választáson, próbálják majd továbbra is csökkenteni a jövedelemadót. Az egykulcsos egyszámjegyű személyijövedelem-adót csak akkor valósíthatja meg a kormány, ha a kieső adóbevételeket átterhelik a vállalkozásokra, vagy az egyéb lakosságot érintő adókra.