Japán kézenfekvően lett a fellendülő Kína erősödő nacionalizmusának célpontja, mutatott rá Macuda Jaszuhiro, a Tokió Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora, felidézve, hogy 2006-2008 között kifejezetten jó volt a két ország viszonya, magasszintű látogatásokra került sor, a pekingi olimpiát követően azonban vége lett a kínai visszafogottságnak. Macuda szerint nagy kérdés, hogy az együttműködő vagy a hegemóniára törekvő Kína kerekedik-e felül. Mint rámutatott, több módja is lenne a Szenkaku-szigetek körül kialakult vita diplomáciai rendezésének, akár a Nemzetközi Bíróság elé lehetne vinni az ügyet, ám kétségesnek véli, Kína elfogadná-e az ítéletet.
Mori Satoru, a Hosei Egyetem globális politikával foglalkozó professzora szerint Kína és Észak-Korea jelenti a legkomolyabb biztonsági kihívást Japán számára. Abe Sinzo kormányfő a gazdaság fellendítését tekinti első számú prioritásának, s proaktívan kíván fellépni biztonsági kérdésekben - mutatott rá Mori. Tokió első alkalommal dolgozott ki nemzetbiztonsági stratégiát, nemzetbiztonsági tanács alakult. Megerősítik az önvédelmi erők kapacitását, s Abe módosítaná a japán alkotmánynak a kollektív önvédelem jogával kapcsolatos 9. cikkelyét. Az erről szóló törvénytervezet áprilisra készül el.
Japán kőolaj- és földgázszükségletét nagy százalékban a Közel-Keletről importálja, így aggodalommal szemlélik az Arab Tavasz nyomán megváltozott viszonyokat, mutatott rá Tanaka Koicsiro, a Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ) ügyvezető igazgatója. A fukusimai atombalesetet megelőzően a szigetország energiaszükségletének 30 százalékát a nukleáris erőművek fedezték. Jelenleg mint az 50 reaktor áll, legalább a felét szeretnék újraindítani.