- Egyezség nagy kérdőjelekkel

Délután aláírták az ukrán válság rendezését célzó megállapodást az ellenzék képviselői és Viktor Janukovics államfő. Nem sokkal korábban az elnök nyilatkozatot adott ki, amiben saját távozásán kívül gyakorlatilag mindent megígért az ellenzéknek, így bejelentette, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába.

"Kötelességemnek érzem az áldozatok emlékére kijelenteni, hogy semmi sem fontosabb az emberi életnél" - hangsúlyozta az államfő.

A radikálisok válasza: NEM!

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió. 

Ha nem írjátok alá, meghaltok!

Kijevben megörökítették a lengyel külügyminiszter őszinte kirohanását, amelyet a vonakodó ukrán ellenzéki képviselőknek címzett az egyezség aláírása előtt.

Radoslaw Sikorski távozóban a tárgyalásokról azt mondta, hogy ha tovább hezitál az ellenzék, akkor "jön a hadsereg, a rendkívüli állapot és mindenki meghal." 

A brit ITV riportere megkérdezte tőle, hogy sikerült-e meggyőznie az ellenzéket a megállapodás elfogadásáról. "Nem tudom" - felelte szűkszavúan a feszültnek tűnt lengyel külügyminiszter.

Lövöldözés az utcán, ökölharc a parlamentben

Közben újabb lövöldözés volt délelőtt az ukrán főváros központjában. A belügyminisztérium közlése szerint a "kijevi rendbontások résztvevői" nyitottak tüzet a rendőrökre, akik a törvényhozás épületéhez akartak eljutni.

A Majdanon, azaz a Függetlenség terén felállított színpadon megjelent 25, Lviv megyéből a tüntetők védelmére érkezett rendőr egyenruhában és szolgálati fegyverükkel. A több ezer demonstráló kitörő örömmel fogadta és üdvrivalgással köszöntötte őket. Az egyik parancsnok közölte, hogy még újabb, a tüntetőkhöz átálló rendőrök érkezése várható a nyugati országrészből.

Ezalatt megkezdődött, de rövid időn belül botrányba is fulladt a parlament ülése. Volodimir Ribak, a Rada elnöke délután négy óráig szünetet akart elrendelni. A bejelentésre viszont ellenzéki képviselők rohantak a pulpitushoz, követelve az ülés folytatását. Ezek után az elnöki emelvény köré gyűlt több ellenzéki és kormánypárti honatya, akik ökölharcban igyekezett eldönteni, hogy legyen-e szünet, vagy sem. A házelnök a dulakodás miatt  visszavonta a szünetre vonatkozó kezdeményezését, végül azonban mégis szünetre vonultak vissza a képviselők.

Sajtóhírek szerint hangos vita hallatszott ki az ellenzékiek egyeztetéséről. Állítólag a képviselők közül sokan nem értettek egyet frakcióvezetőikkel abban, hogy bármiféle megállapodást írjanak alá Janukovics elnökkel a válság rendezését illetően.

Porhintés volna a hatalom engedménye?

Előre hozott elnökválasztást, koalíciós kormány létrehozását és alkotmányos reformot is előirányoz az ukrán kormány és az ellenzék között éjszaka létrejött megállapodás, de nyugati politikusok és diplomaták szerint egyelőre korai áttörésről beszélni.

A megállapodás a német és a lengyel külügyminiszter, illetve Oroszország emberi jogi ombudsmanja közvetítésével jött létre az éjszaka.

Délelőtt az ukrán ellenzék kezdeményezte, hogy a parlament olyan törvényt fogadjon el, amely felmentené a kormányellenes tüntetés résztvevőit a büntetőjogi felelősség alól és előirányozná Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadlábra helyezését. A lengyel kormány szóvivője szerint a legnagyobb probléma az, hogy meg kell győzni a Függetlenség tere tüntetőit arról, hogy amennyiben a megállapodást aláírják, akkor azt be is tartják.

Reggel lemondott az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésébe.

„Ma a katonák bevonása zajlik a polgári konfliktusba, ami megengedhetetlen. Ez katonák és békés polgárok halálához vezethet, amit nem szabad megengedni. Ez az én személyes álláspontom polgárként, tisztként, vezetőként, aki felelős a beosztottaiért. Ezért benyújtottam lemondásomat” - írta Jurij Dumanszkij altábornagy.

Fogytán az élelmiszer és a készpénz

Kiürültek a boltok polcai és a készpénz-automaták az ukrán fővárosban csütörtök estére, miután a fokozódó erőszak miatt az emberek - tartva a legrosszabbtól - igyekeztek minél nagyobb élelmiszer- és készpénzkészletet felhalmozni.

Eddig a hétig a három hónapja tartó tüntetések hatása csak a Függetlenség terének közvetlen közelében és a kormányzati negyedben volt kézzelfogható, Kijev további részén viszont a normális kerékvágásban folyt az élet. Ugyanakkor az erőszak elharapódzásával a főváros utcái egyre kihaltabbá váltak - írta a Reuters hírügynökség helyszíni riportjában.

„Szinte mindenki otthon marad, aki nem a Majdanon van. Mindenki fél, a boltok polcai kiürülnek. Nem tudjuk, hogy ez még meddig mehet így” - mondta a Reutersnek egy kijevi lakos.

„Kimenne az utcára, ha a házak tetején mesterlövészek várnák? Ez végső soron már egy háború” - mondta a Reuters egy másik interjúalanya.

Az erőszak elfajulását követően a benzinkutak és a készpénz-automaták előtt is sorok alakultak ki, és számos ATM már teljesen kiürült a fővárosban.

A helyzetet jellemzi, hogy a Reutersnek egy bankár arról számolt be, hogy amikor egy boltban a pékáruk között nézelődött, az eladó azt mondta neki: ne legyen ennyire válogatós, lehet, hogy jó ideig most lát utoljára kenyeret.

Későn jött a megegyezés

Túl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság - vélekedik Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Az elemző szerint éppen három hónapja, november 21-én kezdődött a politikai válság és sok minden történt ezen időszak alatt.

Ha Janukovics novemberben teljesítette volna az akkori tiltakozók követelését, és leváltotta volna a kormányt, menesztette volna a belügyminisztert, aki az első támadást elrendelte a demonstrálók ellen, akkor ma demokrata lenne és legitim elnök - mondta Póti, aki úgy látja: hiába jött létre az Európai Unió segítségével kompromisszum az ellenzéki pártok és az államfő között, ezt a tüntetők nem fogadják el.

Az elemző szerint, ha Viktor Janukovics Moszkvába repülne és elbújna, vagy lemondana és önként jelentkezne a hágai bíróságon, akkor talán megúszná élve. Ha viszont nem mond le, akkor Póti László szerint akármi megtörténhet Ukrajnában.

Ferenc pápa az áldozatokért imádkozik, Kárpátalja gyászol

A konfliktus sújtotta országok iránti aggodalom uralta a Vatikánban zajló konzisztórium második napját - közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

A tanácskozás elején Ferenc pápa és a bíborosok Ukrajnáért imádkoztak és együttérzésüket fejezték ki az "ezekben a napokban sokat szenvedő és számos nehézséget megélő" ukrán püspököknek.

Az ezt követően kibocsátott szentszéki közlemény az erőszak azonnali beszüntetését sürgette Ukrajnában és a felek közötti megbékélést.

Közben háromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés).

Ennek értelmében a megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását és a zenelejátszást. A különböző felekezeteknek gyászistentiszteletet kell tartaniuk az elhunytak emlékére.

Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el Lembergben (Lviv) is. A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban.