Érdemben nem cáfolta a hírt a Nemzeti Választási Iroda (NVI), hogy használhatatlan az új választási informatikai rendszer, ezért ismét a "régi" anyakönyvi nyilvántartó rendszerrel kell ellátni a választási feladatokat. A voksolás lebonyolításáért felelős szerv annyit közölt: az NVI elnöke "csupán" jóváhagyta, hogy bármely településen az anyakönyvi szolgáltató alrendszerben végezzék el a választási feladatokat az új hálózat helyett.
Az Index számolt be arról, hogy becsődölt a választások lebonyolítására kiépített informatikai hálózat. A portál szerint a fővárosban körlevélben értesítették a jegyzőket, hogy az anyakönyvi nyilvántartó rendszer használatával próbálják meg megoldani a jelöltállítással kapcsolatos feladatokat. A portál információi szerint a Fővárosi Választási Iroda körlevele kifejezetten azt javasolta az országgyűlési választások lebonyolítását végző önkormányzatoknak, hogy a napokban felmerülő feladataikra ismét az elmúlt négy években teljesen elkülönített, elvileg már kizárólag közigazgatási céllal működtetett hálózatokat vegyék igénybe.
"A kifejezetten választási célra kiépített országos informatikai hálózat, a nemzeti választási rendszer ugyanis összeomlott" - fogalmazott az Index, mely szerint ez azt jelenti, hogy a jelöltállítással kapcsolatos adatokat és a jelöltek által leadott ajánlások valódiságát az okmányirodák számítógépein az anyakönyvi szolgáltató alrendszer (asza) hálózatán kell ellenőrizni. Az egy-egy párt jelöltje által leadott minimum 500, de sok esetben akár több ezer aláírást 72 óra alatt kell végigfuttatni a hálózaton, így a következő napokban a lap szerint ez komoly torlódást okozhat az okmányirodák működésében.
Mindezt az NVI nem is tagadta, ám azt állították: "a Nemzeti Választási Rendszer működőképes, és ennek megfelelően látja el a választási folyamatból származó újabb és újabb feladatait. Ezt jól bizonyítja, hogy egy nap alatt 2600 jelöltbejelentést fogadott a rendszer, több mint 360.000 ajánlóív kiadására került sor a közreműködésével". A már első nap is tapasztalt hibákról, a fővárosi utasításról, valamint a már korábban is felmerült aggályokról egyetlen szót sem ejtettek.
Pedig az Index emlékeztetett arra is: a kormányhivatalok és az önkormányzatok elkülönítése után kiépített új választási infrastruktúrára több milliárd forintot költöttek a kormányzati szervek és az önkormányzatok. A pontos összeget és a beszállításokat végző cégek nevét azonban nem hozták nyilvánosságra, a beszerzéseket ugyanis "nemzetbiztonsági kockázatok" miatt titkosították. Megírtuk: egyedüli ajánlattevőként a 2012 év végén államosított IdomSoft Zrt. kapta meg a választások lebonyolításához szükséges informatikai rendszer fejlesztésére szóló megbízást. Az NVI nettó 375 millió forintért adott megbízást a cégnek, hirdetmény közzététele nélküli (nem nyilvános) közbeszerzésen. Utóbbit "előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre" hivatkozva magyarázta a NVI.
Lapunk ugyanakkor már tavaly májusban felhívta a figyelmet arra, hogy noha az új választási eljárási törvény hatályba lépett, a 2014-es voksolás szervezésével és lebonyolításával megbízott NVI csak későn jött létre, így későn tudta megkezdeni a felkészülést. Pedig az NVI feladata lett volna, hogy időben és megfelelő körültekintéssel gondoskodjon a választás lebonyolításához szükséges végrehajtási rendeletek kiadásáról, valamint az idevágó közbeszerzési eljárások kiírásáról és lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről, a választások lebonyolításához szükséges informatikai rendszer kialakításáról, teszteléséről és biztonságos működtetéséről.
A késlekedésért persze nemcsak az NVI, hanem a kormány, illetve az illetékes miniszterek, Navracsics Tibor és Varga Mihály voltak a felelősek, hiszen még novemberben - azaz fél évvel a voksolás előtt - sem voltak készen a részletszabályok. Eközben az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága ősszel több alkalommal döntött a szükséges informatikai eszközök ügyében a közbeszerzés alóli felmentésről - azaz teljesen titkossá tették az elhúzódó eljárást, illetve a választási informatikára fordított adóforintok útját.
És még...
- A rendszerváltás óta nem volt ennyi jelölt: 1994-ben 1900, 2002-ben 1400, 2010-ben pedig csak 810 egyéni jelölt indult a mostani 2600-zal szemben. Ha mind megszerzik a szükséges 500 ajánlást, az egyéni körzetenként akár 20-25 indulót is jelenthet - azaz ennyien szerepelhetnek majd a szavazólapon.
- Szerda reggelig 6472 választópolgárt vettek fel a választási irodák a külképviseleti névjegyzékbe. Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik az április 6-ai országgyűlési választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein voksolhatnak, ehhez azonban március 29-én 16 óráig fel kell vetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
- Szerdáig összesen 160 ezer 635-en regisztráltak a határon túlról, ennyi kettős, illetve hivatalosan külföldön élő állampolgár jelezte, hogy részt vesz a választásokon. A legtöbben, 73 ezer 656-an Romániából szavaznának, de sokan jelentkeztek Szerbiából is, onnan 22 ezer 610 regisztráltat jelez az NVI táblázata.
- A főváros 1. és 2. számú országgyűlési egyéni választókerületébe (amelyek központja az V., illetve a XI. kerületben van) kértek a legtöbben átjelentkezést az NVI adatai szerint. A fővárosba eddig összesen már 1412-en jelentkeztek át az ország más településeiről. Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. a korábbiakkal ellentétben ugyanakkor ezek a választók a lakóhelyük szerinti választókörzet jelöltjeire voksolhatnak.
- Török Zsolt Bernát a szocialisták első, nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje. Az MSZP egykori szóvivője Bács-Kiskun megyében, az 5. számú választókerületben indul, ellenfele a fideszes Bányai Gábor négy és nyolc éve a bácsalmási egyéni mandátumot szerezte meg. Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója pedig azt jelentette be, hogy a Fidesz-KDNP állított elsőként országos listát az április választásra.
