Az újabb koalíciós feszültséget az okozta, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) három minisztere lemondott, helyükre még senkit sem neveztek ki, mert abban a formában, amihez a liberálisok ragaszkodnak, a szocialisták szerint parlamenti jóváhagyás szükséges, hisz ez már kormányátalakítást jelent.
A liberálisok azt szeretnék, ha pártjuk alelnöke, Nagyszeben szász nemzetiségű sikerpolgármestere, Klaus Johannis kormányfő-helyettes is lehessen, anélkül, hogy a koalíció szocialistákhoz kötődő kispártja, a Konzervatív Párt ne kapjon kormányfő-helyettesi tisztséget.
Ponta tegnap délelőtt a konzervatívokkal, délután a liberálisokkal tárgyalt és engedékenynek tűnt. Bejelentette: bár nem jutottak egyezségre, mindent megtesz azért, hogy ez a szövetség továbbra is ebben a formában kormányon maradjon, mondta.
Az USL előtt egy másik alapvető akadály is tornyosul: az alkotmánymódosítás. A módosított alkotmányról népszavazásnak kell döntenie a május 25-i EP-választással egybekötve, ám egyelőre az alkotmánybíróság elkaszálta a tervezetet.
Vasárnapi esti döntésében a taláros testület a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt.
Gyakorlatilag minden, a magyaroknak és a nemzeti kisebbségeknek kedvező előírás – a kisebbségi jelképhasználat, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos történelmi térségek alrégiókba szervezhetőségére vonatkozó tétel – kiesik a tervezetből. Mindezt a hatályos alkotmány első cikkelyével találták ellentétesnek, amely kimondja: Románia egységes nemzetállam.
A román kormány a tervezetet elküldte a Velencei Bizottságnak is, amelytől véleményezés még nem érkezett. A parlament február 21-én kezdi az alkotmánymódosítás vitáját, melynek során el változtatni kell az alkotmánybíróság által kifogásolt pontokon.
A továbbiakban az RMDSZ nem támogatja a folyamatot, mert mint Kelemen Hunor szövetségi elnök fogalmazott, az RMDSZ számára vállalhatatlan lesz a módosított alkotmány, ha a parlamenti különbizottság az alkotmánybíróság döntéseihez igazítja a tervezetet.
Kelemen a maszol.ro kolozsvári portálnak nyilatkozva azt mondta: „Bár nem illik az alkotmánybíróság döntéseit bírálni, úgy tűnik, hogy alkotmánybírósági diktatúra fele tartunk” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A politikus szerint „kártékony alkotmányértelmezésével” a taláros testület lehetetlenné tette azt, hogy az erdélyi magyar közösség számára is elfogadható alkotmánymódosítás megszülethessen. A szükséges kétharmad az RMDSZ nélkül is megvan, ám nagyobb a valószínűsége annak, hogy elmarad az alkotmánymódosítás, hiszen a kormánypártok több fontosnak tartott javaslatát is alkotmányellenesnek nyilvánították.
