Az Európai Bizottság (EB) tavaly február 21-én határozott úgy, hogy a luxembourgi bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) cáfolta, hogy vészforgatókönyvön dolgozna, amelyekkel - esetleg kompromisszumok árán, de - Magyarország megőrizheti a házi pálinkafőzés adómentességét. A minisztériumnak egyértelműen a "vívmányok" megvédése az érdeke - nyilatkozta tegnap Varga Mihály miniszter.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a lapnak elmondta: a kormány 2010-es intézkedése a házi pálinkafőzést a minőség irányába mozdította el, az addig illegálisan tevékenykedők immár minőségi termékkel állhattak elő.
Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend elnöke, nagymestere a Népszavának elmondta, már az elnevezéssel baj van, mert az otthon főzött szeszes italt nem lehet pálinkának, csak párlatnak nevezni. A jogszabály szerint egyébként háznál 86 liter 50 alkoholfokos párlat készíthető, amely valóban adómentes és nem hozható kereskedelmi forgalomba. Bérfőzetés esetén a jövedéki adókulcs nulla. Ha például falusi vendéglátásban értékesítik a háznál főzött párlatot, már be kell fizetni a jövedéki adót.
A szakember a minőség kérdésében sem nem értett egyet a VM államtitkárával, mert szerinte az otthon, mindenfajta ellenőrzés nélkül főzött párlat egyáltalán nem biztos, hogy egyben jobb minőséget is jelent, sőt, inkább ellenkezőleg.
Piros László szerint nem is a házi főzés adómentessége az igazi gond, hiszen ha a termék nem hozható forgalomba, akkor lehet indokolt, hogy ne fizetssenek utána adót. A bajok gyökere, hogy Magyarország még az uniós csatlakozás előtt kedvezményt kapott, vagyis otthon ugyan nem lehetett párlatot főzni, de a bérfőzdében előállított szintén 86 liter, 50 fokos szeszes ital után a jövedéki adónak csak a felét kellett befizetni. Ennek az az előnye is megvolt, hogy ellenőrzött körülmények között készültek a párlatok.
Ezt a kedvezményt többi uniós országnak is meg kellett szavazni. Megszavazták.
A második Orbán kormány ezt a magyar kérésre létrejött egyezséget rúgta föl 2010-ben. Erre eddig az unióban nem volt példa - tette hozzá Piros László. Ez a kedvezmény - ellentétben a jelenlegi helyzettel -, nem állampolgári jogon járt, hanem csak a gyümölcstulajdonosnak vehették igénybe. Bajorországban, Ausztriában, Szlovéniában, Csehországban szintén uniós egyezség alapján létezik jövedékiadó-mentes, otthon főzött, saját felhasználásra szánt párlat, de szigorú ellenőrzési rendszerben. Ausztriában még azt is be kell jelenteni, mikor és mennyi párlatot tervez főzni az illető. Ha az adómentes mennyiség fölötti mennyiség eltűnik, az utolsó centiliterig a teljes jövedéki adót be kell fizetni.
A legálisan forgalmazott pálinkának literje után 1500 forint jövedéki adót kell fizetni és az áfával, egyéb közterhekkel együtt literenként 2 ezer forint "terhet visel". Így képtelenek versenyezni az otthon adómentesen főzött, feketén árusított italokkal.
Magyarországon 5 éve még 50 alkoholfokkal számolva, 3 millió liter pálinkát értékesítettek a pálinkafőzdék legálisan, tavaly már csak 2 millió litert. Becslések szerint évente 400-500 ezer liter párlatot adnak el feketén, így a költségvetés évente 600-750 millió forint jövedéki adóbevételtől esik el.