Magyarország szeretné, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa, és azon belül Magyarország fejlesztésébe. Elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekbe - ezt fejtegette Orbán Viktor a Kínai Társadalomtudományi Akadémián csütörtökön elmondott beszédében. Megismételte azt a megelőző napon elmondott - erősen megkérdőjelezhető - állítását, hogy az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája "félkész állapotban van", nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelően modern vasút Budapest és Varsó között sem.
Ezúttal nem beszélt a kormányfő a Budapest és Belgrád közötti - kínai hitelből - esetleg megvalósuló gyorsvasút terveiről. Feltehetően azért, mert a szakértők figyelmeztették: Szerbia egy ilyen nagyságrendű beruházásra nincs felkészülve. A magyar miniszterelnök beszédei azt tükrözték, hogy tart az infrastruktúra-fejlesztésre felhasználható uniós pénzek elapadásától, és ezek helyébe vizionálja a kínai tőke beszállását. Tárgyalópartnerei ennek a kívánságnak a realitásáról még csak említést sem tettek. Ugyanakkor a közelmúltban volt példa a kínai hitel felhasználására, a Bank of China (BOC) fedezte annak a tranzakciónak a költségeit, amelynek során 260 milliárd forintért az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a német E.ON cég magyarországi gázüzletágát.
Orbán Viktor beszédében emlékeztetett arra, hogy a BOC Magyarországon regionális központot hoz létre, és kiépíti fiókhálózatát. A pénzintézet azonban 2002 óta már működik Magyarországon. (Az erről szóló megállapodást már 1997-ben megkötötték.) Sőt a központján kívül egy fiókot is üzemeltet. Egyike a legrégebbi kínai bankoknak, jelenleg Kína második hitelező bankja, az üzletkötések számát illetően a világon az ötödik helyen áll. Jelenleg Kínán kívül 27 országban működnek, a régióban csak Budapesten. Jellemző azonban, hogy a külföldi banki ügyletek a BOC profitjának mindössze négy százalékát termelik meg. Magyarországon kis kereskedelmi bankként tartják számon, jegyzett tőkéje ötmilliárd, mérlegfőösszege 35 milliárd forint. Ezért, ha nagyobb projektet akarnak finanszírozni, akkor ezt csak más bankokkal együtt tudják megtenni. Azonban a gyakorlat az, és ilyenről tárgyalhatott Orbán Viktor kínai kollégájával, hogy a BOC fióktelepet nyit egy-egy külföldi országban. (Ilyenformában tevékenykedik például a Citibank is Magyarországon.) Így minden nagyobb léptékű hitelről Pekingben döntenek, és a pénzt is onnan folyósítják.
Jelenleg a budapesti BOC főleg átutalásokat közvetít, és forintot vált át amerikai dollárra. Ez olyan kifizetődő tevékenység, hogy - az első két esztendőtől eltekintve - a BOC minden évben nyereséges volt. A jövendő budapesti fióktelep immár új funkcióval a környező országokban létesíthet majd fiókokat. A China Daily összeállításában megszólaltatják Tien Kuo-lit, a BOC bankcsoport elnökét is, aki utalva a kormányfővel folytatott tárgyalására, kifejezte a BOC készségét egy regionális, kelet-közép-európai pénzügyi központ létrehozására Magyarországon. A bankelnök úgy vélte, a kínai nemzeti valuta, a jüan globalizálódásával a BOC a jüanforgalom klíringbankjává válhat nálunk, vagyis ügyfelei nála számolnak majd el egymással. Orbán közölte, támogatják az ehhez szükséges jegybanki jóváhagyást. E tervek két-három év akatt realizálódhatnak.
Orbán szerint az EU válságsújtotta terület, az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, "lassan kifogy a lábunk alól a talaj", és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz - fogalmazott. A versenyképesség visszaszerzéséhez az euró stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta, amihez szerinte a közös pénzt használó tagállamoknak a monetáris unió mellé bank- és költségvetési uniót kell létrehozniuk. Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben.
Turisztikai szervezet létrehozásáról szóló együttműködési memorandum a Kínai Állami Turisztikai Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. - A kelet-közép-európai országok felosztották egymás között a kínai kapcsolatok területeit, Magyarországnak jutott az idegenforgalom.
Stratégiai együttműködési megállapodás a magyar kormány és a Wanhua (a BorsodChem tulajdonosa) között - Magával a BorsodChemmel néhány nappal korábban írtak alá hasonló megállapodást.
Szándéknyilatkozat a Huawei Technologies bővítéséről, egy szoftveralkalmazás- és szolgáltatásfejlesztési innovációs központ létesítéséről.
Magasabb szintre emelik a Bank of China budapesti irodájának státusát.
"Végső fázisába érkezett" a szándéknyilatkozat egy második citromsavgyárról.
A Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia illetve az MTA közötti egyezmény.
Szeptemberben kétszázzal nő a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak száma.
A kínai hagyományos orvoslással kapcsolatos együttműködési szándéknyilatkozat.
Szakértőcseréről szóló kiegészítő együttműködési memorandum (Nemzeti Innovációs Hivatal).
Megállapodás az exportbiztosításról (Eximbank).
A sertés-, nyúl-, kacsa- és libahúsra vonatkozó exportengedélyek kiadása az utolsó fázisban van.
