interjú;Borsod-Abaúj-Zemplén megye;ellenzéki összefogás;

Ismerői tudják, mennyi mindent tesz az emberekért. Fotó: Népszava

- A közösségért kell felelősséget vállalni

Ha munka van, minden van - mondja Klimon István, a baloldali Összefogás képviselőjelöltje, aki Borsod megye 4-es választókerületében áll rajthoz április 6-án. Kazincbarcika jelenlegi szocialista alpolgármestere arra biztatja a térségben élőket, hogy menjenek el választani és ne féljenek a baloldalra szavazni. Klimon körzete az ország egyik legszegényebb területe, de úgy véli, itt is lehet tisztességes életet, kenyeret biztosítani az embereknek.

- Hatalmas a választókerülete, a következő hetekben összesen 82 település lakóit kell meggyőznie arról, hogy az Összefogás az a szervezet, amelyik közmunka helyett munkát adna és nem tűri, hogy gyerekek éhezzenek. Utat építene, csatornázna, valóban biztosítana orvosi ellátást és ha nem is két hét alatt, de rendet teremtene. Nem egyszerű feladat, miért vállalta, hogy a baloldal képviselőjelöltje lesz?

- Mert hiszek abban, hogy a legszegényebb falvakban is lehet tisztességes életet, kenyeret biztosítani az embereknek. Kazincbarcika alpolgármestereként megtanultam, hogyan kell elmaradott, nélkülöző városrészeket lakhatóvá, magát a települést pedig vonzóvá tenni. Úgy gondolom, hogy annak a 82 településnek, ami ehhez a választókerülethez tartozik, országgyűlési képviselőként szintén tudnék segíteni. Szitka Péter, aki mellett alpolgármesterként szolgálom Kazincbarcikát, 2006 óta vezeti a várost és bízik abban, hogy ősszel támogatást kap a folytatáshoz.

- Jobb híján esett önre a választás?

- Nemcsak Kazincbarcikán, de Edelényben és Sajószentpéteren is sokan ismernek. Tudják, mi mindent teszek az emberekért és remélem, hogy lassan Bánhorvátiban, vagy Hernádszentandráson éppen úgy megbíznak majd bennem, mint Viszlón. A politikai ranglétrán mindig munkával jutottam feljebb; helyben voltam már a Fiatal Baloldal alelnöke, elnöke. 2006-ban szocialista színekben lettem városi képviselő, 2010 óta pedig alpolgármesterként igyekszem az itt élőket segíteni. Az egyházi közösségek itteni vezetőivel is jóban vagyok, hiszen valamennyien a helyiekért dolgozunk. Több mindent közösen fejlesztünk, építünk. Ők tudják, hogy baloldali vagyok, én is tudom, hogy a lelkészek közül sokan a Fidesz támogatják, de azt is tudjuk, hogy a közösségért, a politikai nézetünktől függetlenül együtt kell felelősséget vállalnunk. Akkor is, ha volt már olyan hívő, aki a papja szemére hányta, hogy eladták a lelküket a "pufajkás kommunistáknak", engem pedig azért szóltak meg, hogy "csuhásokkal" barátkozom. Az emberek azonban, ha segítséget kapnak, hálásan megbékélnek. Parlamenti képviselőként is így szeretném a választókerületet szolgálni.

A legszegényebbek kezét nem engedi el
Emberpárti - mondják Klimon Istvánról Kazincbarcikán. A 34 éves szocialista alpolgármester sokak szerint nem véletlenül vállalta, hogy munkája során a gyerekek, az idősek, a betegek gondjaival foglalkozó civilszervezetekre, a helyi egyházi közösségekre figyel. Az önkormányzatok ugyanis szerinte közvetlenül sehol nem tudnak mindeninek segíteni, de a különböző szervezeteken keresztül támogathatják a települések lakóit. Ez az oka annak is, hogy a térség településein sokféle társadalmi csoportosulás létezik. Klimon büszke arra, hogy ezek a szervezetek nem politizálnak, hanem szolgálnak. Az önkormányzat pedig pénzt ad ehhez, ami az alpolgármester szerint így természetes. A környezetmérnök végzettségű politikus - akinek általános iskolai pedagógus a felesége, 3 éves kisfia pedig nemrég ment óvodába - a bölcsődékkel, óvodákkal, illetve az iskolákkal kapcsolatos feladatokat is elvállalta. Baloldaliként egyik fő feladatának azt tartja, hogy megszűnjön a gyermekéhezés.
Klimon István sorra járja a borsodi választókerület településeit. Használt ruhát, jó szót visz mindenhová, mert munkahelyeket, fejlesztésre szánt forintokat még nem tud. A körzetben élőknek azonban igyekszik elmondani, mit kínál számukra az Összefogás, illetve képviselőjelöltként saját maga. Beszél arról, hogy az új baloldali kormány a közmunkásoknak értelmes feladatokat és a mostani minimálbérrel azonos fizetést akar adni, a minimálbért pedig emelni fogja. A legszegényebbek kezét nem engedi el és mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberek biztonságban éljenek.

- Mire lenne a legnagyobb szükség ezen a környéken?

- Ha munka van, minden van. Ahhoz azonban, hogy a cégek hozzánk akarjanak jönni, jó minőségű utakra van szükség. A 2010-es kormányváltás előtt rendelkezésre állt az ehhez szükséges összeg, mert Gyárfás Ildikó, a térség korábbi MSZP-s országgyűlési képviselője megszerezte azt. A Fidesz azonban másra költötte a pénzt, mert az itt élők ügyét nem tartotta elég fontosnak, így a Kazincbarcikát és Sajószentpétert elkerülő főközlekedési út máig nem épült meg. Ráadásul a jelenlegi kormány számtalan vasúti szárnyvonalat is megszüntetett, például a Rudabánya-Ormosbánya-Izsófalva között közlekedőt, illetve ígéretei ellenére ritkította a járatokat, ezért a szlovák határ közelségét fontosnak vélő cégek sem akarnak ide települni.

- Ezek szerint utak építésével minden gond megoldódna?

- Azért ez nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy munka legyen, fejleszteni kellene például a bányászatot. Az új technológiáknak köszönhetően ma már gazdaságosan lehetne termelni. A Herbolya-Kondó közötti bányában - miután a környezetterhelési vizsgálatok megtörténtek, illetve megnyugtató megoldás született a kötöttpályás vasúton vagy kötélpályán történő szénszállításra - a közeljövőben akár újraindulhatna a termelés. Kazincbarcikán már elkezdtük azt a programot, amely reményeink szerint vállalkozásokat csábít majd a térségbe. Az ideérkezőket több száz millió forinttal támogatjuk, emellett azonban a itteni ipari parkokat is fejleszteni kellene, ami viszont már nagyobb falat. Az egyik svájci alapból pedig arra nyertünk pénzt, hogy a városra felhívjuk a magyarok, valamint a külföldiek figyelmét. Más országokban már divat, hogy a hatalmas épületek tűzfalait színes festményekkel díszítsék, amelyeknek messziről is a csodájára járnak. A pályázati pénzből mi a kazincbarcikai panelházak tűzfalaira rendeltünk festményeket és büszkék vagyunk arra, hogy nyáron volt, aki a Sziget fesztiválról jött el ezeket megnézni. Az alaptól nyert pénzből Bánhorvátiban is fejlesztettünk, bár az ott élők vélhetően nem tudják, hogy ebben mennyi munkája van a kazincbarcikai vezetésnek és elsősorban Sztupák Péter alpolgármester-társamnak. Ezen persze nem vagyunk meglepődve, mert sejtjük, hogy Demeter Zoltán, a település fideszes polgármestere, a térség kormánypárti képviselője, aki áprilisban is az ellenfelem lesz, magának akarja a dicsőséget.

Négy év után is csak óhaj a biztonság
Bár Orbán Viktor 2010-ben, a választások második fordulója előtt azt ígérte, ha kormányra jut a Fidesz, két hét alatt rendet tesznek az ország olyan pontjain, "amelyek ma még reménytelennek tűnnek", Klimon István szerint négy év után is csak óhaj, hogy rend, biztonság legyen Magyarországon. Pedig a rend őrei mindent megtesznek ezért, a képviselőjelölt szerint azonban felső vezetőik utasításai félre viszik a jó dolgokat. Borsod megyében a munkanélküliség, a szegénység, az utak, járdák szörnyű állapota és a csatornák hiánya mellett a rossz közbiztonság okozza a legtöbb gondot. Nincs elég képzett, tapasztalt rendőr, a kistelepüléseken nem mindenütt működnek megfelelően a rendőrőrsök. A választókerület legszegényebb falvaiban is helyi településőrségeket kell szervezni a rendőrség mellett, amelyek munkájába természetesen a romákat is be kell vonni. Az Összefogás politikusaként Klimon ennek érdekében mindent elkövet majd.

- Annak idején Kazincbarcikán tüntettek a kórház államosítása ellen. Azt mondták, ha a városban megszűnik a sebészet, a sürgősségi ellátás, azt a környéken élők is megérzik. Tud hová menni, aki beteg?

- Az egészségügyet ebben a térségben is át kellene alakítani. Az Összefogás pártjai ebben egyetértenek. Mályinkától Izsófalváig és Dédestapolcsánytól Sajóivánkáig minden településnek szüksége lenne arra, hogy Kazincbarcikán újra a régi rendben működjön a kórház, amely korábban fejlődött, amíg a fideszesek parkolópályára nem tettek. A kormánypártiak ugráló, hangoskodó, kommunistának neveztek bennünket, amikor az államosítás ellen tiltakoztunk. Demeter Zoltán fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, hogy az ellátásban semmi nem fog változni, azóta azonban kiderült, hogy az Orbán-kormány számára mennyire nem számít az itt élő 120 ezer ember egészsége. A legfájóbb, hogy a csecsemő- és gyermekosztályt is megszüntették, így a kicsiket Miskolcra kell vinni, ami a helyi családoknak óriási lelki és anyagi terhet jelent. A gyermekosztály megszűnése miatti hiányt még a gyermekorvosi ügyelet újraszervezése sem tudja pótolni.

- Mit üzen azoknak, akinek ennivalóra, gyógyszerre is alig van pénzük?

- Arra biztatok mindenkit, hogy április 6-án menjen el választani és ne féljen a baloldalra szavazni. Mert ha mi kerülünk kormányra, viszonylag gyorsan igyekszünk munkahelyeket teremteni. A gyerekekre külön oda fogunk figyelni, mert lehetetlen, hogy a XXI. században Európában óvodások, iskoláskorúak éhezzenek, fázzanak. Településőrségeket szervezünk, amelyekbe hívjuk, várjuk a romákat is. Mindenütt rendnek kell lenni, de tudjuk, hogy ezt a rendet a közösségek leginkább a saját sokszínűségüket is figyelembe véve képesek megteremteni.

Jó minőségű utakra, képzett emberekre van szükség
A rendszerváltáskor ezen a vidéken szinte mindenki dolgozott - idézte fel a Borsod megye 4-es választókerület képviselőjelöltje. Azután az első Orbán-kormány idején bezártak a bányák, sorra elmentek a cégek. Tönkrementek az utak, nem fejlődtek a falvak, az utóbbi négy évben pedig elszegényedtek az itt élők - tette hozzá Klimon István. Pedig gyönyörű a vidék; a Cserehátot, de egész Borsodot és Abaújt, vagy a sík területeket is érdemes felkeresni. Ahhoz azonban, hogy vissza akarjanak települni a gyárak, vagy turisták érkezzenek, pénzt kell áldozni. Elsősorban jó minőségű utakra, tömegközlekedésre van szükség, de képzett emberek is kellenek. Mára beigazolódott, hogy az időszakos közmunkaprogram, illetve a látszatképzés semmit nem old meg. Klimon István szerint olyan képzőközpontok kellenek, amilyet ők Kazincbarcikán az egyházzal közösen beindítottak. Ebben a központban valóban használható tudást kapnak a munkát keresők. Ha parlamenti képviselőnek választják, mindent el fog követni annak érdekében, hogy a körzetében több felnőtteket oktató iskola legyen. Igyekszik majd cégeket is idehozni és tesz a bányászat újraindításáért, ami egykor biztos megélhetést jelentette nagyon sok itt élő ember számára.

A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.