Szónoklatában először „holokamunak” nevezte a holokausztot, majd ezt nyelvbotlásnak színlelve kijavította magát, és a „holokaszt” szót használta helyette. (ahogy az alábbi videón látható). Mint mondta, a 2014-es holokauszt emlékévet, Magyarországra és polgáraira rá akarják kényszeríteni. Ágoston annak a véleményének adott hangot, hogy„emlékezhetünk azokról, akik másoknak fájnak, de nem emlékezhetünk azokról méltó módon, akik pedig nekünk fájnak”. (A Don-kanyarnál elesettek előtt tisztelgő hivatalos debreceni megemlékezés nagy teret kapott a helyi médiában és napokkal megelőzte Ágoston beszédét.)
A „holokamu” (hollókamu) – a magyarországi szélsőjobboldali szleng kedvelt kifejezése. A kamu (hazugság, mellébeszélés, megtévesztés) szóval jelzik holokauszttagadásukat, miszerint „a zsidóság ellen a második világháborúban elkövetett népirtás nem történt meg, vagy nem azon a módon és mértékben történt meg, ahogy a történettudomány általánosan elfogadott tézisei állítják” – jegyezte meg a vagy.hu.
Bár a magyarországi bal- és jobboldalon is vannak olyan politikusok és politikai elemzők, akik szerint a holokauszttagadás törvényi üldözésénél fontosabb a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadsága, s a világ legtöbb államában jogilag nem szankcionálják ezt a cselekedetet, Magyarország – Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Izrael, Lengyelország, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia, Svájc és Szlovákia mellett – azok közé az országok közé tartozik, ahol a holokauszttagadó nézetek hirdetése bűncselekménynek számít.
A Btk. 333. paragrafusa szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Bajnai Gordon: megvédjük az embereket
Minden honfitársunkat megvédjük, akit támadás ér - jelentette ki az Együtt-PM szövetség vezetője szerdán Debrecenben sajtótájékoztatón.
Bajnai Gordon annak kapcsán, hogy Ágoston Tibor, a Jobbik debreceni önkormányzati frakcióvezetője egy nyilvános ünnepségen a holokausztról mint "holokamuról", illetve "holokasztról" beszélt, felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét, tegyék világossá a véleményüket az ügyről, a kormány pedig tegye egyértelművé, hogy csak elhalasztja a Szabadság térre tervezett emlékmű felállítását vagy végleg lemond róla.
Szegedi István, az Összefogás debreceni jelöltje a Bajnai Gordonnal közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: az Együtt-PM feljelentést tesz Ágoston Tibor idézett kijelentése miatt.
Bajnai Gordon hozzátette: azoknak a szellemi elődei, akik ma a holokausztot tagadják, népirtást követtek el, az egész országot romba döntötték. Akik ma a holokausztot tagadják erkölcstelenek, Magyarország ellenségei, s polgárháborút szítanak - tette hozzá a politikus.
Magyarországnak nem kizárólagos, de jelentős szerepe volt a holokausztban, amivel szembe kell nézni és nem letagadni kell. Akik letagadják "szellemi kútmérgezést" követnek el, s minden meg kell tennünk annak érdekében, hogy e "szellemileg mérgezett kútból kevesen igyanak" - ecsetelte az Együtt-PM vezetője.
Bajnai Gordon felszólította a kormányt és vezetőit, hagyják abba a kettős beszédet, s azzal foglalkozzanak, hogy kialakuljon az országban a "közös emlék a múltról és a közös terv a jövőre" nézve.
Az ellenzéki politikus indítványozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete foglaljon állást azokban a kérdésekben, amelyekről mostanában "kontár politikusok cserélnek eszmét".
