Mindössze 10 százalékkal drágábban kaphatnak a fogyasztók megújuló energiaforrásból származó áramot - hirdeti honlapján az Elmű-Émász zöld tarifáját.
Ez az arány azonban még a rezsicsökkentés előtti árakkal kalkulál, mára jelentősen megnőtt a különbség a két energia között: a vízerőművel előállított energiához 50 forint körüli áron, míg az egyetemes szolgáltatás kereteiben kapott, hagyományos áramhoz 39 forintos kilowattóránkénti áron juthatnak a fogyasztók - tájékoztatta lapunkat Boross Norbert.
A társaság szóvivője ugyanakkor jelezte, hamarosan módosítani fogják a leírást, a rezsicsökkentés hatására ugyanis módosultak az arányok. Boross Norbert elmondta, a lakossági energia díja normál árszabásban 17,3 forint, míg zöldtarifával 25,6 forint kilowattóránként.
Ehhez adódik még a rendszerhasználati díj (14,067 forint) és a 27 százalékos áfa - ezek mindkét esetben azonosak, mindegy, milyen forrásból származik az energia. Mivel a zöld energia drágább a hagyományosnál, kevés fogyasztó él a lehetőséggel, javarészt olyan cégek, amelyek hangsúlyozni szeretnék környezettudatosságukat - tette hozzá a szóvivő.
Közgazdasági megközelítésben az árak mesterségesen alacsonyabbá tétele, a rezsicsökkentés csökkenti a megújuló energiaforrások versenyképességét - mondta lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója hozzátette: ahhoz, hogy elérjük az EU felé vállalt 14 százalékos megújulóenergia-használati arányt, az alternatív energiaforrások nagyobb állami támogatására lenne szükség.
A kormány azonban jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ezt teljesíteni tudja - teszi hozzá az energiapiaci szakértő. Ehhez ugyanis a megújuló energiaforrásokat termelő beruházásokat támogatni kellene, új szélerőművekre, biomassza erőművekre lenne szükség.
Amikor a kormány mesterségesen alacsonyan tartja a nem megújuló forrásból származó, hagyományos energia árát, akkor ezeknek a beruházásoknak a megtérülését rontja. Hegedűs Miklós hozzátette: a lakossági energiahatékonysági beruházásokat is ellehetetleníti a rezsicsökkentés. Holott az EU irányelvei szerint évente másfél százalékkal kellene csökkenteni az ország hagyományos energiaforrásra épülő fogyasztását: a rezsicsökkentés azonban ezt megakadályozza.