A következő kormánynak lehetősége lesz felmondani a paksi atomerőmű bővítésére az orosz Roszatommal kötött szerződést. A január közepén aláírt kétoldalú megállapodás egyik rendelkezése ugyanis kifejezetten lehetővé teszi a felmondást, anélkül, hogy a feleknek indokolniuk kellene, hogy miért döntöttek így. A felmondás a közléstől számított egy év múlva válik hatályossá, azon a napon a megállapodás megszűnik - tudtuk meg Valki Lászlótól. A nemzetközi jogász elmondta: más kérdés, hogy minden olyan további köz- vagy magánjogi szerződés, egyezmény – például a finanszírozásról vagy a kivitelezés különböző kérdéseiről –, amelyet a magyarok és az oroszok a kormányközi megállapodás alapján kötöttek, továbbra is hatályban marad. Vagyis attól, hogy a magyar kormány felmondja a januárban szignált alapdokumentumot, a hozzá kapcsolódó szerződések nem veszítik automatikusan az érvényüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy új magyar kormány egy ideig még „büntetlenül” állhat el a megállapodástól. Ezt követően viszont, ha ténylegesen elkezdődik a komoly tervező, előkészítő, netán beruházási munka, a felmondó kormánynak figyelemmel kell lennie döntésének súlyos anyagi következményeire, hiszen a további szerződések felbontása esetén a másik félnek komoly veszteségei keletkeznek, amelyeket meg kell téríteni.
Valki László hozzátette: elvben az is előfordulhat, hogy az Alkotmánybíróság a parlamenti képviselők negyedének az indítványára megvizsgálja, és az Alaptörvénybe ütközőnek találja a megállapodást. Ilyen esetben a kormánynak kötelessége lenne annak felmondása. Az Alaptörvényben ugyanis az áll, hogy a mindenkori magyar kormány – amíg az államadósság meghaladja a GDP ötven százalékát – nem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek az államadósság további növekedéséhez vezetnek. Az új paksi reaktorok építése pedig becslések szerint 3000-5000 milliárd forintos kiadással jár, s az építkezéshez mintegy tíz milliárd euró (hozzávetőleg 3000 milliárd forint ) hitelt vesz fel az oroszoktól a kabinet, ami egészen biztosan növelni fogja az államadósságot.
Ami a népszavazás kiírását illeti, az Alaptörvény ezt valóban nem teszi lehetővé. Nem lehet ugyanis népszavazást tartani a „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” - jegyezte meg Valki lászló. Szakértők szerint azzal, hogy Áder János köztársasági elnök aláírásával "nemzetközivé" tette a szerződést, kútba eshet Együtt PM népszavazási kezdeményezésére. Az április elejére kiírt országgyűlés választásokon azonban áttételesen szavazhat a társadalom a beruházásról - vélik elemzők. A demokratikus ellenzéki pártok ugyanis - hatalomra jutásuk esetén - a szerződés felülvizsgálatát ígérik.
Az Együtt-PM véleménye szerint a paksi bővítésre felvett hitellel Orbán Viktor "egy hatalmas devizaadós családot csinál az országból" — jelentette ki Scheiring Gábor tegnapi tájékoztatóján. Az ellenzéki politikus, független parlamenti képviselő szerint a legalább háromezer milliárd forintos hitelből épülő beruházással a miniszterelnök egymillió forintos sárga csekket küld minden egyes magyar családnak. Ráadásul terven felül újabb ezer milliárd forintra lehet még szükség a kiégett fűtőelemek tárolóinak kialakítására, mert Oroszország csak húsz évig fogja őrizni azokat.
Scheiring Gábor kitért arra is, hogy a paksi bővítés miatt körülbelül kétszeresére fog emelkedni az áram ára. Az Együtt-PM azt követeli, hogy minden, a témában készült számítást hozzanak nyilvánosságra — mondta. Véleményük szerint a paksi bővítés helyett inkább "fenntartható és igazságos rezsicsökkentésre" van szükség. Hangsúlyozta, hogy számításaik alapján a háromezer milliárd forintból több százezer új munkahelyet lehetne létrehozni az építőiparban és az energiaszektorban.
Gigabüntetést kaptak az LMP képviselők
Összesen 804 ezer forinttal csökkenhetik azoknak az LMP-s képviselőknek a tiszteletdíját, akik miatt a paksi erőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat múlt csütörtöki név szerinti szavazása félbeszakadt. Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben, míg Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben. Az ülésen akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában azt kezdeményezi, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal.
Jakab szerint az LMP-s képviselők súlyosan megsértették az Országgyűlés rendjét, tekintélyét. Amikor pedig a renitens képviselőkről az ATV stábja Kövér Lászlót kérdezte, a házelnök azt mondta: „Mit lehet szólni ennyi idiótához?”
Economist: Gondok vannak Orbán ítélőképességével
A The Ecomomist Kelet-Európára szakosodott blogrovatában (Eastern approaches) megjelent írás szerint a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodással kapcsolatban a valós kérdés az, hogy az energiaiparon túl Magyarország milyen mértékben fordul kelet felé. Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a brit lap szerint tárgyalt a Vnyesekonombank - az orosz külkereskedelmi bank - tulajdonában álló, gyenge lábakon álló Dunaferr acélmű megmentéséről is. A magyarországi választások előtt az ilyen megállapodások politikailag ésszerűnek bizonyulhatnak, nemigen enyhítik ugyanakkor a Kreml térségi szándékaival, valamint Orbán Viktor ítélőképességével kapcsolatos aggályokat - áll a The Economist blogjában.