A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem ügynökbizottság - hangsúlyozta az öttagú testület elnöke, Földváryné Kiss Réka a bizottság tegnapi bemutatkozó beszélgetésén. Hangsúlyozta, elsősorban a kommunista diktatúra működését szeretnék feltárni. Az öt tag - az elnökön kívül Soós Viktor Attila, Ötvös István, Bank Barbara, Máté Áron - a megalakuló munkabizottságok vezetője lesz, rajtuk kívül számos történész fog dolgozni a létrejövő hivatalnál főállásban, illetve megbízással. A nemsokára megalakuló hivatal létszámát 30 főre tette az elnök, költségvetését pedig százmilliós nagyságrendűre, melyet a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatból biztosítanak majd. A hivatal vezetőjét a törvény szerint az elnök nevezi ki, pályázat nem lesz.
A bizottság a róla rendelkező sarkalatos törvény szerint nem csupán kutat, hanem közhatalmi feladatokat is ellát: így például együttműködik az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosai - a diktatúra működésével összefüggő - személyes adatainak közzétételére. A bizottság elnöke és tagjai szerint ezek a feladatok nem összeférhetetlenek egymással, mint hangsúlyozták, legfőbb feladatuk a történeti kutatás. Leginkább a kommunista hatalom működése érdekli a bizottságot, az, hogy hol és kik által születtek a döntések. Felvetődött a kérdés, hogy vizsgálják-e például Pozsgay Imre, vagy Szűrös Mátyás szerepét, amire az volt a válasz, hogy nem egyénekkel, hanem a struktúrával foglalkoznak. Ha például az oktatási rendszert, vagy a kultúrpolitikát vizsgálják, bizonyára Pozsgay működését is áttekintik. Arra a kérdésre, hogy látnak-e esélyt arra, hogy a Biszku-ügyhöz hasonlóan büntetőügyet lehet indítani valaki(k) ellen, a bizottság elnöke azt mondta, nem céljuk ügyeket teremteni, de ha találnak ilyet, eleget tesznek a törvény szerint rájuk rótt kötelességnek.
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e egyáltalán a Nemzeti Emlékezet Bizottságára, Bank Barbara azt mondta, hogy a szovjet zóna valamennyi államában van hasonló intézmény. Ötvös István azt hangsúlyozta, hogy a hasonló intézmények között a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a legkisebb, ahogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is a legkisebb a térségben. Felvetésünkre, hogy a diktatúra hatalmi szerveivel kapcsolatban az elmúlt 13 évben sok eredményt elért a kutatás, Földváryné Kiss Réka úgy vélekedett: számos fehér folt van e területen, nincs például pontos képünk arról, hogy a pártszerveknek milyen hatásköreik voltak, számos irategyüttest nem is kutattak eddig. Bank Barbara azt hozta fel, hogy ma sem tudjuk, hogy az internáló táborok esetében az igazságügyi tárca, vagy a belügyminisztérium illetékes osztályai hoztak-e döntéseket. Soós Viktor Attila szerint arról is kevés szó esett eddig, hogy mi lett a Szovjetunióba szállított bauxitból kinyert nagy értékű titánnal. Kérdés az is, ki döntött a sikeres hazai motorkerékpár-gyártás leállításáról, vagy egy falusi iskola bezárásról - tette hozzá Ötvös István. Máté Áron szerint a bizottság paradigmaváltást hoz, mert eddig elsősorban az ügynökökről esett szó, akik sok esetben maguk is áldozatok voltak. A bizottság nem róluk, hanem a hatalom birtokosairól akar többet megtudni. Arról, hogy kik voltak a megbízók, milyen célokat akartak elérni.
Az öttagú Nemzeti Emlékezet Bizottságról szóló sarkalatos törvény szerint csak az lehet a bizottság tagja, 1972. február 14-e után született, vagyis nem volt 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. A kilenc évre kinevezett tagoknak felsőfokú jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel kell rendelkezniük, de nem szükséges a doktori fokozat, bár egyiküket kivéve, mindannyian rendelkeznek ezzel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv, tevékenységéről átfogó jelentést tesz közzé, költségvetése nem csökkenthető. Földváryné Kiss Réka szerint munkájukkal a pártállami múlt kutatása kikerül a pártpolitika befolyása alól.
Akik a múltfeltárást végzik
Földváryné Kiss Réka az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, történész-néprajzkutató. Doktori fokozatát 2011-ben szerezte. Főbb kutatási területei: az egyháztörténet, valamint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások története, könyvet írt a Tóth Ilona perről.
Ötvös István 1972-ben született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jelenkortörténet Tanszékén tanszékvezető, egyetemi docens. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint az ELTE Történettudományi Doktori Iskoláján folytatta. Megbízott kutatóként dolgozott az Országgyűlés Hivatalánál, megbízott előadóként pedig a Babes-Bolyai egyetemen is.
Soós Viktor Attila 1979-es születésű, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett hittanári szakon; részt vesz az ELTE Történettudományi Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történeti programjában. Számos egyháztörténeti munkát publikált, a Magyar Országos Levéltárban a Külügyminisztérium által 1945-tól átadott iratokért felelt, doktoriját az Állami Egyházügyi Hivatal történetéből írja.
Bank Barbara a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, levéltáros-történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a munkatáras. A magyarországi internáló- és kényszermunkatáborok történetéből írta a doktori értekezését.
Máthé Áron, történész, szociológus 1977-ben született Budapesten. 2001-ben szerzett diplomát a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán. 2001-től a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársaként részt vett a Terror Háza Múzeum állandó és időszaki kiállításainak létrehozásában. Doktori értekezését 2012-ben védte meg a zuglói nyilas perből, témavezetője Schmidt Mária volt.
