Szinte egyetlen konkrét választ sem kaptunk kérdéseinkre az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a MET egyházi elismerési eljárásával kapcsolatban, így továbbra is bizonytalan, hogy mikor ér véget az eljárás Emmi-nél zajló szakasza, és mikor kerülhet az ügy az Országgyűlés elé. A tárca egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága lényegében bemásolta a válaszlevélbe a közigazgatási eljárási törvény vonatkozó passzusait, arra hivatkozva, hogy "egyedi hatósági ügyben" csak ügyfélként vagy az ügyfél meghatalmazásával kérhetünk tájékoztatást. Mint megírtuk, az Emmi visszadobta annak a tárca által felkért egyházjogi szakértőnek a véleményét, akinek egyebek közt azt kellett vizsgálnia, hogy az adott vallási közösség elsődleges tevékenysége vallási tevékenységnek minősül-e.
A minisztérium szerint ugyanis a szakvéleményből nem derült ki "a szakértői megállapítások megalapozottsága", illetve az sem, hogy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok közül "melyek tartalma és megállapításai alapján jutott" ezen következtetéseire. Ezért a tárca kiegészítésre hívta fel a szakértőt. Tekintve, hogy a szakvélemény január 3-án került az Emmi-hez - előtte a 15 napos határidőt a szakértő kérésére már 15 nappal meghosszabbították -, arról is kérdeztük a tárcát, hogy elkészült-e az új szakvélemény, az megfelelt-e, ha viszont nem, akkor mi az új határidő, illetve jelöltek-e ki új szakértőt. A "megfelelő" szakvélemény elkészültéig gyakorlatilag egy helyben áll a MET elismerési eljárása, mivel a miniszternek annak figyelembe vételével kell döntenie.
Az államtitkárság válaszából azt viszont sikerült kihámozni, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít be a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, vagyis lényegében bármeddig húzható az eljárás, hiszen ha például új szakértőt jelölnek ki, az újabb kétszer 15 napig készítheti az új szakvéleményt. Legalábbis a tárca válaszában nem zárta ki ezt a lehetőséget, holott közvetlenül rákérdeztünk erre is. A közigazgatási eljárási törvényből annyi azonban kiderül, hogy az egész ügyintézési határidőt annak letelte előtt "kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja" az eljárási hatóság vezetője. A hosszabbítás lehetősége pedig "indokolt esetben" a kirendelt szakértő eljárására is vonatkozik.
A 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott MET vezető lelkésze múlt pénteken lapunknak azt mondta, egyelőre nem kaptak értesítést új vagy megismételt szakértői eljárásról. Iványi Gábor szerint az eredeti, 60 napos eljárási határidőbe "bele kellett volna férni" (amely azután kezdődött, hogy tavaly októberig igazolták az előírt, legalább tízezer fős taglétszámot), ezért nyilvánvaló, hogy az április 6-i parlamenti választásig már nem akar döntést hozni sem Balog Zoltán erőforrás miniszter, sem az Országgyűlés kormánypárti többsége felekezetük elismeréséről. Iványi azt is érthetetlennek nevezte, hogy kérésükre az Emmi nem nevezte meg az ügyükben eljáró szakértőt - aki a tárca szerint maga kérte személyi adatainak zárt kezelését -, holott a lelkész szerint az illetőt szakértői listáról választották, így adatai nem lehetnek titkosak. Az Emmi végzéséből csak annyi derült ki, hogy a szakértő doktori (Phd) fokozatot 1996-ban szerzett jogász, egyetemi docens, akinek kutatási területe a felekezeti, illetve az állami egyházjog. Az egyházügyi törvény egyébként szakértői "testület" bevonását írja elő a vizsgálatba - amelyben nem csak jogászok, de történészek és szociológusok is részt vesznek -, igaz, nem zárja ki az "egyfős" testületet sem.
Egyházi elismerés folyamata
1. Kérelem benyújtása az emberi erőforrások miniszterének
2. A törvényi feltételek fennállását a miniszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló testület bevonásával vizsgálja, 60 napon belül dönt.
3. A feltételek fennállását a miniszter közli az Országgyűlés vallásügyi bizottságával, amely törvényjavaslatot készít
4. Az Országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az elismerésről vagy határozatban utasíthatja el az elismerést
5. Az elutasított vallási szervezet az Alkotmánybíróságtól kérheti a parlamenti döntés felülvizsgálatát
Egyházi elismerés feltételei
1. Elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási tevékenységnek minősül az "olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja."
2. Tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van
3. Legalább 100 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, vagy legalább 20 éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon
4. Magyarország lakosságának legalább 0,1 százalékát (kb. 10 ezer fő) elérő taglétszámmal rendelkezik
5. Nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel vele szemben (az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen dönt)
6. A közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmas