;

Iványi Gábor;

Molnár Richárd

- Valld a rosszat, tedd a jót!

Derék kereszténydemokratáink és lelkész-miniszterünk egy különös vallás hívei. A fiatal felekezet az Úr 2011. esztendéjében született, amikor az alapító honatyák megírták a Törvényt, amely minden vallások felett áll, hiszen egyik lába a tudomány, a másik az erkölcs. A tudomány igazsága felette áll a hívek igazságának, ahogy az állam igazsága az egyénének. Minden hívő mondhatja, hogy csak az ő vallása az igaz és az egyetlen, ahogy minden jogtipró és bűnöző is a maga érdekét helyezi mások java és igazsága elé.

De a tudomány igazsága rideg és kegyetlen. Úgynevezett tényeken és bizonyított téziseken alapul, eképpen nincs tekintettel a hívő lelki igényeire, érzelmeire, tehát az úgynevezett lelkiismeretére és meggyőződésére. Ezért kell az erkölcs, amely nem csak cáfol, tagad és tilt, hanem terel, támogat és bíztat. Ha úgy tetszik, van egy jobb ajánlata a hamis vallás híveinek. Van elég tisztes, becsületes, nagy hagyományú vallás és felekezet, tessék közülük választani!

A probléma azonban az, hogy nincs erkölcsös tudomány, és tudományos erkölcs sem. A tudós akkor cselekszik helyesen, ha a saját és mások feltételezéseit, előítéleteit kérlelhetetlenül pusztítani akarja, ha kell, akkor addig üti a méregdrága márványt, amíg csak szilánk és por marad belőle. Ha csak egy darab tiszta, sima felületű kavics lesz a mázsányi tömbből, amelyet végre Igazságnak nevezhet, már megérte a munkát. Az erkölcsös ember viszont valami maradandót, szilárdat, tetszetőset építene a márványból, és azt hiszi, ha az élek pontosan illeszkednek, ha a kifaragott obeliszk kilométerekről látszik, ha művét ezrek csodálják, és öles betűkkel ráírja, hogy Igazság, akkor azzal cselekedett helyesen.

Az ellentét feloldhatatlan. Ezért tudomány és erkölcs sem alkalmas a vallások megítélésére, ahogy arra sem, hogy megérdemlik-e az intézményesített működés jogát. A vallás - legyen akár hasonlatos tanaiban, rítusaiban, külsőségeiben más, már korábban létezett vallásokhoz - önálló szféra, intézményesülés nélkül pedig nem létezhet. Ha ezt megtagadjuk tőle, akkor a létét tagadjuk meg. Tudomány és erkölcs sincs önmagában, intézményi keretek nélkül. Előbbihez akadémiák és egyetemek, utóbbihoz társadalom és jogrendszer szükséges.

A tudomány világa megmérettetett: az Akadémia elnökének tavalyi kihátrálása után az erőforrás miniszter által kijelölt egyetlen egyházjogász szakvéleménye sem bizonyult "megalapozottnak" Iványi Gábor felekezetéről. Erkölcs dolgában ezután a miniszternek kell megmérettetnie.