A Várkertbazár 8,99 milliárd forintos felújítását egy éve kezdte meg a Swietelsky-WHB konzorcium. Az első kerület további 6,4 milliárd forintot fordít a kapcsolódó fejlesztésekre. A beruházásért felelős kormánybiztosi irodától megtudtuk, összesen 1,3 milliárd forint pluszforrást vett igénybe a felújítás és a bővítés.
Ennek oka az előre nem látható régészeti feltárások, műemlékvédelmi felújítások és földmunkák. A csúszás oka is ebben keresendő, így április 3-án csak az Ybl által épített részeket adják át, a beruházást augusztus végén fejezik be.
A felújítás megtörténhetett volna jóval korábban és olcsóbban is. 2002-ben a Fundation nevű cég már szerződést is kötött az állammal, mégsem újíthatta fel saját költségére és hasznosíthatta a Várkertbazárt. Jelenleg az elmaradt hasznot perli az államtól. Az I. kerület ugyanis hallani sem akart arról, hogy magántőkéből újítsák fel a műemléket. Most uniós és költségvetési forrásokat használnak, ráadásul az üzemeltetés rizikója, és költsége is az államé.
A fedett vízhordólépcső vezet fel a palota felé
A köz már egyszer ráfaragott. Az 1883-ban elkészült épület hamar púp lett a város hátán, az üzletek pár év alatt tönkrementek, a helyükbe költöző női festőiskola, illetve a Történelmi Képcsarnok képei sikertelenül próbálták csalogatni a látogatókat. Később műtermeket hoztak létre a bazárokban, a kertekben pedig a híres Ifipark működött 1961 és 1984 között, aztán egy baleset után bezárták, és sorsára hagyták az épületet.
Ha egy bizonyos Saupreisné nem akar túl magas házat építeni a Várhegy lejtőjére, talán a Várbazár sem áll ma. Ez a terv sarkallta ugyanis 1873-ban a város vezetőit, hogy kezükbe vegyék Buda e fontos pontjának sorsát. Nem riadva az anyagi áldozatoktól, felvásárolták a telkeket, s megbízták Ybl Miklóst, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttest és díszkertet tervezzen.
A Várkertbazár központi eleme a Gloriette. Ez a kecses, kéttornyú fogadó épület nem rejt mást, mint egy csobogó szökőkutat. A gloriette-től indulnak két oldalt a Várkertbazárra oly jellemző rámpák, melyeket a felújítás e szakaszában részben visszabontottak. Így kerülhetett elő a látványos, támíves alépítményük, amit nem temetnek vissza, hanem a rámparendszer mögött kialakított csaknem ezer négyzetméteres rendezvényterem előtereként fognak hasznosítani.
A terem és a mellette lévő 300 jármű befogadására tervezett mélygarázs állítólag augusztusra készül el. L. Simon László kormánybiztos nem árulta el, ki üzemelteti ezeket a talán rentábilisan működtethető létesítményeket. A korábbi elképzelések szerint ezt a jogot a kerület kapta volna meg. Ha elkészül az alépítmény az egykori, Ybl-féle neoreneszánsz kert rejti majd el.
A rámpaművet északról a lépcsőpavilon, délről a fülkepavilon zárja. Az északi pavilonból - mely a vízi rondella helyén áll - a fedett vízhordó lépcső vezet fel a palota felé, az útvonalat a középkor óta egészen az ötvenes évekig használták, most ismét járható lesz. A lépcső sohasem vezetett fel egészen a palotáig - hiszen a védőművek útját állták - most azonban egy lift segítségével feljuthatunk a Nemzeti Galériáig.
Még javában folynak az építési munkálatok FOTÓK: BIELIK ISTVÁN
A vízhordó lépcső az ötvenes évektől hermetikusan elzárta egymástól a két udvart, most azonban meglelték az Ybl-féle átjárót, amit kibontottak, így a Clark Ádám tértől a Várkertbazáron át eljuthatunk a Szarvas térig. A vízhordó lépcsőt rejtő folyosó tetején mozgólépcső halad majd, amit nemrég emeltek be.
A bazár monumentális díszletét két oldalt épülettömbök zárják. A Lánchíd felől az egykori testőrpalota áll, felette pedig az Öntőház udvar. Ennek az udvarnak nem volt stabil funkciója, így itt szabadabb kezet adtak maguknak a tervezők, kortárs közteret alakítanak ki, ez lesz a buli helyszín.
A testőrpalotába a korábbi kormánybiztos, Zumbok Ferenc a Kortárs Kreativitás Házát tervezte, ahol fiatal képzőművészek, designerek bérelhettek volna látványműhelyt. Ez az elképzelés úgy tűnik, nem valósul meg. Az épület funkciójáról az átadás előtti hónapokban nincs semmi használható információ.
A bazársort délről záró két bérházban először az Iparművészeti Múzeum keleti szőnyeggyűjteményét tervezték elhelyezni, aztán Zumbok Ferenc Előd Ákost kérte fel a Tradíció Háza megalkotására. Itt a magyar tudomány, kultúra, kreativitás egy-egy kiemelkedő értékét villantották volna fel. L. Simon tetszését ez a terv sem nyerte el.
Egyelőre három kiállítás nyílik az Várkertbazárt délről lezáró két testőrpalotában a következő tematikát követve: - az építkezés során előkerült régészeti emlékek - ezt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai készítik - a 200 éve született tervező, Ybl Miklós életműve, makettek, tervek idézik a monumentális életművet különös tekintettel a Várkertbazárra - Építészeti Múzeum készíti - a felújítást dokumentáló fotósorozat.
A pavilonsor hasznosítására új pályázatot írnak ki, sőt L. Simon szerint csak akkor érdemes megnyitni az üzleteket, ha már teljes egészében elkészül bazár. A pavilonokba cukrászdát, kávézót, hungarikumokat árusító boltot terveznek. Miután uniós fejlesztésről van szó, elsősorban kulturális funkciót kell adni a Várkertbazárnak, s miután sem az üzleti, sem a kulturális modell nincs kitalálva, bizonyosnak tűnik, hogy jelentős állami forrásokra lesz szükség.
