Az Európai Központi Bank január 3-án kapott felkérést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító törvényjavaslatról valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslatról.
A bizalmi vagyonkezelésről szóló törvényjavaslat azért került véleményezésre az EKB elé, mert a tervezet értelmében pénzügyi felügyeleti hatóságként az MNB adja ki az ilyen tevékenységet végző jogalanyok engedélyét, és tartja nyilván őket. A dokumentum alapján az MNB-ről szóló törvény módosítását azért látta szükségesnek a javaslat kidolgozója, mert úgy vélte, a jogszabályba be kell építeni az MNB felügyeleti feladatai gyakorlása során nyert tapasztalatokat, rugalmassá kell tenni a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéshozatali eljárását és eredményesebbé kell tenni az MNB felügyeleti bevételeinek beszedését.
2014. január 9-én az EKB további felkérést kapott a konzultáló hatóságtól arra, hogy alkosson véleményt egy számos jogszabályt, ideértve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is módosító törvényjavaslatról a Magyar Nemzeti Bank egyes tisztviselőire vonatkozó vagyonnyilatkozattételi szabályok vonatkozásában - áll az EKB szakvéleményében. Az EKB ezekkel kapcsolatban arról döntött, hogy egyetlen véleményt fogalmaz meg. Szakvéleményében az EKB megjegyzi: az MNB-törvényt a közelmúltban számos alkalommal módosították, 2010. óta kétszer teljesen át is dolgozták.
"A Magyar Nemzeti Bankról szóló, jelenleg alkalmazandó törvény mindössze 2013. október 1-jén lépett hatályba, és az máris módosításra kerül. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény gyakori módosításai, amelyeket az EKB már korábbi véleményeiben és a Konvergenciajelentéseiben is kifogásolt, az MNB működésének instabilitását eredményezik. A központi banki függetlenség vonatkozásában a központi bank működéséhez a szilárd jogi keret alapvetően szükséges" - fogalmaz az Európai Központi Bank.
A felkérésben szereplő törvények módosításokkal kapcsolatban egyébként nincsenek észrevételei az EKB-nak, de felrója, hogy továbbra is vannak olyan megoldatlan kérdések a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, amelyeket már rég orvosolni kellett volna. Ezért javasolja az EKB, hogy a kormány ragadja meg ezt az alkalmat a következő módosítások átvezetése érdekében. Például további garanciákat kell megteremteni a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben a monetáris finanszírozás tilalma vonatkozásában.
Olyan szabályokat kellene beilleszteni, amelyek rendelkeznek egyrészt a Monetáris Tanács tagjainak kinevezésével kapcsolatos további fékekről és egyensúlyokról, valamint a Monetáris tanács zavartalan és folyamatos működéséről az elnök hivatalvesztése esetén; másrészt megváltoztatják az elnök és az alelnökök által tett eskü szövegét. További rendelkezéseket kellene beilleszteni a monetáris finanszírozás tilalma vonatkozásában az MNB-nek a PSZÁF kötelezettségei és folyamatban lévő jogi eljárásai tekintetében általános jogutódként történő megnevezésével összefüggésben; valamint a felügyelt jogalanyok pénzügyi hozzájárulásainak az MNB által történő meghatározása érdekében.
Az EKB-nak az azonban nem tetszik, hogy az egyik módosítás gyakorlatilag lehetővé tenné az MNB elnökének, alelnökeinek és MT-tagjainak felmentését, olyan okból kifolyólag (vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása), amely nem szerepel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) alapokmányában.
