Isaiah Edwards legszívesebben a föld alá bújt volna, amikor a polgármester-választásnál nem tudta aláírni a nevét a szavazólapon. Sosem járt iskolába, nem tudott írni és olvasni. A tévésorozat - A farm, ahol élünk - az 1870-es, 1880-as években játszódik Minnesota állambeli Walnut Grove településen. Akkor olyan nagy volt ott a munkanélküliség meg a szegénység, hogy nagyon keveseknek jutott tanulásra. De Edwardnak másért nem kellett szégyenkeznie, olyan asztalos munkák kerültek ki a kezeiből, úgy értett a fa feldolgozásából meg a földműveléshez, hogy a csodájára jártak. Erős és emberséges volt minden cselekedetében.
Ha most élne Edvards, és történetesen nálunk Magyarországon, azonnal beiskoláznák egy közmunkás iskolába, hogy legalább a nevét próbálja leírni, na és megtanítanák, hogy kell napocskát és felhőcskéket rajzolni, és mit mondd a sertés amikor azt röfögi, hogy röff, röff. A közmunkás iskolán Edwards úgy fölháborodna, hogy az isten se mentené meg a Klebelsberg központot meg a brüsszeli uniós pénzforgatókat, hogy ilyen marhaságra adják oda az drága eurót: zusammen 24 milliárd forintot adnak a közfoglalkozási programhoz, ebből már 8 milliárdnak a fenekére vertek, hogy munkára neveljék, aki eddig nem dolgozott. Szakmát is szerezhetnek a képzésben résztvevők.
Ha mindegyiknek szakmája lesz és mindenki aláírja nevét, és mindenki megtanulja hogy mit mond a disznó amikor szólni szeretne, akkor aztán hogyan tovább? Mert munka akkor sem lesz, nem jönnek a beruházók, hogy munkahelyeket teremtsenek, a magyar beruházók sincsenek olyan helyzetbe, hogy munkásokat vegyenek föl, az Opten Kft. jogi és céginformációt szerint 33 ezer kisvállakozás szűnik meg ezekbe a hónapokba. A vállalkozásbarát kormány olyan barát, hogy intézkedései nyomán egyre több magyar kiscég kénytelen megszabadulni a vállalkozásától.
Még akkor is így van ez, ha a miniszterelnökünk sikertörténetnek nevezi a magyar vállalkozói világ tevékenységét. Orbán Viktor az év példaképe-díj átadó gáláján mondott beszédében "hangsúlyozta, hogy az összes Magyarországon működő vállalkozás 99 százalékát a kis- és középvállalkozások adják: ezek alkalmazzák az országban dolgozó összes ember 73 százalékát, és állítják elő a nemzeti össztermék több mint 55 százalékát." Minden oké? Magyarország már megint jobban teljesít? Akkor miért van az, hogy mintegy 3 millió 900 ezer ember él a szegénység küszöbén.
A szigorodó jogszabályok és a gazdasági környezet hatására a negatív trend folytatódik, 2014 márciusától a Kft-k minimális törzstőkéjét radikálisan megemelik, ez a változás újabb cégbezárási hullámot fog elindítani, ami majd 2015-ben fog tetőzni.
Nincs mese munkahelyeket kell teremteni és nem a közmunka területén hanem a versenyszférában. A közmunkások már annyian vannak, hogy egy lehullott kőrislevelet hárman söpörnek össze. Nem csoda, hogy neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek kitalálták a Lét-pénzt, - a feltétel nélküli alapjövedelmet - ugyanis Magyarországon 6200 ezer embernek egyáltalán nincs jövedelme.
A jobboldal majdnem frászt kapott, Hoppál Péter szóvivő szóvá is tette, hogy ez nagyon megterhelné a költségvetést, és megakadályozná a Fidesz tervét, hogy munka alapú társadalmat akarnak kiépíteni. Ki figyel oda, hogy mit akarnak, ha addig 6200 ezer magyar embernek - akik itt születtek ezen a földön - nincs meg a napi betevő falatja.
