A javaslat elfogadását parázs vita előzte meg. Végül a kormánytöbbség voksaival jelentős többséggel szavazták meg. Az ellenzék cenzúrával vádolta Recep Tayyip Erdogan pártját, az AKP-t. A kormány azonban azt állítja, a törvénnyel csak „az emberi jogokat akarják védeni”. Az egyik AKP-s képviselő azzal érvelt, hogy egyes internetes oldalak „kábítószerhasználatra, szexuális visszaélésekre és öngyilkosságra” serkentik az embereket, s e portáloktól akarják megóvni a török családokat, gyermekeket, és a fiatalságot.
A törvény bírálói szerint azonban nem a kormányzat gondoskodása áll a törvény elfogadása mögött, hanem önkényesen akarnak bezárni oldalakat. A kurd BDP párt képviselője, Altan Tan kifejtette, az intézkedéssel korlátozzák a szabadságjogokat. Hasan Ören, az ellenzéki CHP részéről pedig „fasizmussal” vádolta a kabinetet. Szintén élesen bírálták a törvényt újságírói szervezetek. A vállalkozók szövetsége szerint orwelli iszonyokat akarnak megteremteni Törökországban. Erdogan kormányzása alatt volt már példa honlapok elérhetetlenné tételére. A Youtube-elérését 2010-ig két éven át korlátozták.
Olyan vélekedések is napvilágot láttak, melyek szerint a törvény a hatalmi harc része. Korábban ugyanis a bíróságok a kormány szövetségesei voltak. Sok bíró, ügyész az Erdogannal szövetséges Gülen-mozgalomhoz tartozott. E szövetség felmondása óta azonban a bíróságok nem úgy táncolnak, ahogy a hatalom fütyül, ezért volt szükség a bírák kiiktatására az internetes tartalom megszűrésénél.