Macedóniában a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot súlyosan csorbító törvényeket fogadtak el tavaly év végén - állapítja meg az egykori esélyegyenlőségi, későbbi külügyminiszter, aki szerint a szkopjei parlament azóta ugyan módosított néhány kifogásolt rendelkezést, a jogszabályok mindazonáltal továbbra sem felelnek meg teljesen a nemzetközi elvárásoknak.
Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegróban nem ritka az újságírók megfélemlítése, fizikai bántalmazása, az elkövetők felelősségre vonása pedig elmarad - húzta alá a szocialista politikus.
"Arra kérem az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottan lépjenek fel a sajtószabadság védelmében, és adják az érintett országok tudomására, hogy az alapjogok maradéktalan biztosítása nem csak a csatlakozásnak, de a tárgyalások elkezdésének és folytatásának is a feltétele" - hangsúlyozta Göncz Kinga.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban az EP-képviselő külön kitért arra, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságtól az EU azt várja, hogy mihamarabb hárítsa el az alkotmányos akadályokat a csatlakozási folyamat útjából.
"Míg Montenegró a 35-ből már két csatlakozási fejezetet ideiglenesen lezárt a tagállamokkal folytatott tárgyalásokon, addig a mélyen megosztott Boszniának a csatlakozást övező politikai és társadalmi konszenzus nélkül egyelőre esélye sincs arra, hogy egyről a kettőre lépjen" - szögezi le a politikus, aki fontosnak tartja, hogy az Európai Unió továbbra is támogassa a nyugat-balkáni országokat a csatlakozásra való felkészülésben.
Boszniában aktív európai közvetítésre van szükség ahhoz, hogy az országot alkotó entitások megállapodjanak a diszkriminatív alkotmány módosításáról, elhárítva ezzel a legnagyobb akadályt a csatlakozási folyamat útjából - vélekedik Göncz Kinga, aki szerint nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi görög EU-elnökség idején sikerülne megállapodásra jutni a névvitáról Macedóniával.
Macedónia nyolc éve tagjelölt, de hiába várakozik a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Görögország történelmi okokra hivatkozva több mint húsz éve hajthatatlan, és makacsul ellenzi, hogy az ország a Macedónia nevet viselje, ezért az ország neve hivatalosan és immár több mint két évtizede ideiglenesen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.
Az Európai Bizottság álláspontja az, hogy a tagállamoknak engedélyezniük kellene Szkopje számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését, a névvitát pedig az egyeztetésekkel párhuzamosan, azokkal egy időben, még a macedón uniós csatlakozás előtt kellene rendezni.
