ellenzék;Ukrajna;tüntetés;államcsíny;

- Államcsínykísérlettel vádolják az ukrán ellenzéket

A húzd meg, ereszd meg taktikáját választotta Viktor Janukovics ukrán elnök a polgárháború szélére sodródott ország ellenzékével szemben. Miközben pénteken aláírta azt a kormánypárt által kidolgozott amnesztiatörvényt, amely az elfoglalt hivatali épületek elhagyásának és az utcai barikádok elbontásának feltételéhez köti a tüntetők büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesítését, aközben pénteken éjjel Kijevben bejelentették: Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) nyomozást indított államcsínykísérlet gyanújával az ellenzék ellen .

Makszim Lenko, a központi nyomozóhivatal főnöke egy kijevi tévének péntek késő éjszaka nyilatkozva közölte, hogy az SZBU az után indított nyomozati eljárást, hogy megvizsgálta az ellenzéki Haza párt szerverein talált anyagokat, amelyek házkutatáskor kerültek a hatóság birtokába. Lenko szerint a lefoglalt anyagokból kiderült, hogy a tüntetések megszervezésekor előre készült olyan forgatókönyv is, amely szerint a tiltakozókkal szemben erőt alkalmaznak a hatóságok, ami nagy visszhangot kelt az országban és aláássa a hatalom és az államfő tekintélyét.

Makszim Lenko közölte azt is, hogy a nyomozást a belbiztonsági szolgálat végzi, és a büntetőeljárási törvénykönyv két hónapot irányoz elő a vizsgálat lefolytatására. Közben a kijevi média arról adott hírt szombatra virradóra, hogy a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban büntetőjogi eljárás indult egy meg nem nevezett ellenzéki párt két tagja ellen terrorcselekmények előkészítésének gyanújával. A híradások szerint az őrizetbe vett gyanúsítottak energiaipari létesítmények ellen terveztek támadásokat. Volodimir Voropaj, a belbiztonsági szolgálat helyi parancsnoka közölte, hogy házkutatás során két trotilos pokolgépet, két kézigránátot, második világháborús lőszereket és számítógépeket foglaltak le náluk.

Eközben Kijevben újabb és újabb atrocitásokról érkeznek hírek. Ismeretlenek felgyújtották szombatra virradóra Kijev központjában a kanadai nagykövetség egyik alkalmazottjának gépkocsiját - jelentette a helyi média. Az esetről részletek egyelőre nem ismertek. Hírügynökségek a gyújtogatással összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy Kanada külügyminisztere kedden bejelentette, országa nem enged belépni területére egyes magas rangú ukrán tisztségviselőket, válaszul arra, hogy a kijevi kormányzat erőszakkal lépett fel a kormányellenes tüntetőkkel szemben.

John Baird megjegyezte, hogy ugyan jelképes lépésről van szó, de az ukrán kormánynak címzett üzenet kifejezi Kanada rosszallását. Hozzátette, hogy komolyabb lépések is következhetnek, ha az ukrán kormánynak nem sikerül kielégítenie a nép szabadságvágyát és teljesítenie demokratikus követeléseit. Baird óva intett attól, hogy visszatérjen a régi, szovjet stílusú elnyomás Ukrajnába, és leszögezte, hogy Kanada szolidáris a tüntetőkkel.

Az államcsínykísérlet vádja a jelek szerint nem rémítette meg az ukrán tiltakozókat. Sőt. Újabb összecsapásokat helyezett kilátásba az ukrán ellenzéki tüntetők radikális szárnya, a Jobboldali Szektor arra az esetre, ha a hatalom nem teljesíti követelésüket a bebörtönzött tüntetők szabadon bocsátására vonatkozóan.

Dmitro Jaros, a kijevi zavargások elindítását magára vállaló csoportosulás vezetője kijevi sajtótájékoztatóján értésre adta, hogy készek kiszabadítani a fogva tartott tüntetőket, és "nemcsak alkotmányos eszközökkel". Viktor Janukovics elnök pénteken aláírta azt a kormánypárt által kidolgozott amnesztiatörvényt, amely az elfoglalt hivatali épületek elhagyásának és az utcai barikádok elbontásának feltételéhez köti a tüntetők büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesítését. A Majdan tüntetői és az ellenzék vezetői azonban elutasítják ezeket a feltételeket. 

Ukrajnát az ág is húzza

Péntek éjjel vált ismertté, hogy leminősítette Ukrajna eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát a Moody’s Investors Service, az ukrán belpolitikai válság súlyos gazdasági-pénzügyi kockázataival indokolva a lépést.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja péntek éjjel, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban jelentette be, hogy Ukrajna államkötvény-osztályzatát az eddigi "Caa1"-ről egy fokozattal "Caa2"-re rontotta, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Ukrajna "Caa2" besorolása - amely más hitelminősítők módszertanában "CCC"-nek felel meg - a legrosszabb szuverén adósosztályzat egész Európában. A "Caa/CCC" minősítési kategória már rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban. A héten egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s is ebbe a kategóriába süllyesztette Ukrajnát, az addigi "B mínusz/B"-ről egy fokozattal "CCC plusz/C"-re rontva a hosszú és a rövid futamidejű ukrán szuverén devizaadósság besorolását.

A Moody’s a pénteki leminősítéshez fűzött indoklásában a lépés fő tényezőjeként emelte ki az ukrajnai válság eszkalálódását és azt, hogy a válságot növekvő mértékű erőszak kíséri. A hitelminősítő szerint a kormány és az ellenzék egyaránt egyre merevebb álláspontja, valamint a tiltakozó megmozdulások átterjedése a nyugati országrészekre megnövelte egy súlyos - potenciálisan hatalmi űr és elhúzódó politikai bizonytalanság kialakulásával járó - kormányzati válság valószínűségét.

A Moody’s szerint a leminősítés másik fő tényezője az, hogy megnőtt a külső likviditási igény meredek megugrásának kockázata, tekintettel arra, hogy a politikai bizonytalanság és a hazai fizetőeszköz gyengesége miatt növekszik az ukrán lakosság devizakereslete.

A védelmi minisztérium személyi állományába tartozó munkatársak felszólították a hadsereg legfelsőbb parancsnokát (vagyis Viktor Janukovics elnököt), hogy a törvények nyújtotta keretek között tegyen sürgős intézkedéseket az Ukrajnában kialakult helyzet stabilizálására, és az egyetértés megteremtésére a társadalomban.