A lap megjegyzi, Áder elismerte, hogy a magyar hatóságok együttműködtek a nácikkal. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ nagykövete pedig múlt héten bocsánatot kért Budapest nevében a második világháborúban elkövetett rémtettek miatt. Ezzel messzebbre ment, mint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki tavaly októberben szintén elismerte Magyarország felelősségét a holokausztért.
Az NZZ megjegyzi, hogy 1944 áprilisát követően körülbelül 600 ezer zsidó származású magyart deportáltak. S hozzáteszi, hogy a magyar kormány múlttal való szembenézését kettősség jellemzi. Utal arra, hogy a kabinet decemberben nagy sietség közepette fogadta el azt a javaslatot, mely szerint hét méternél is magasabb emlékművet építenek a Szabadság térre a náci megszállás közelgő hetvenedik évfordulója alkalmából.
Az NZZ megjegyzi, a terv nemcsak a Mazsihiszt és az ellenzéki szocialistákat háborította fel, hanem 26 történész is tiltakozott a történelemhamisítás ellen. A svájci lap Ungváry Krisztián történészt idézi, aki szerint figyelmen kívül hagyják a történelmi tényeket, s olyan történelemhamisítás történhet, mint amilyen a Kádár-rezsim idején volt jellemző.
Mint a lap írja, mindez azt mutatja, hogy átpolitizálja a magyar kormány a történelmet. Közvetetten ugyanis mindezzel a kormány arra utal, Magyarországot nem terheli felelősség az akkori események miatt. Orbán ráadásul a választási kampányban rendre azt állítja, négy évvel ezelőtti választási győzelme és az alkotmánymódosítás „a magyar nép végső felszabadítását jelenti”. A lap azt is közölte, az emlékmű felállításáról semmiféle konzultáció sem zajlott, ami a budapesti német nagykövetség bírálatot is kiváltotta.