Tegnap a szocialista Lendvai Ildikó fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz írásbeli kérdésével Szakály menesztése ügyében, egyúttal arra is kíváncsi volt, mekkora díjazásban és milyen juttatásokban részesül az intézet vezetője. Lendvai Ildikó sürgette az Országgyűlés emberi jogi bizottsága összehívását Szakály és a vitatott Szabadság téri '44-es emlékmű ügyében. Múlt héten a DK-s Oláh Lajos is írásbeli kérdésben követelte a kormányfőtől Szakály menesztését - választ még nem kapott. Ugyanakkor Orbán aligha fontolgat ilyen döntést, hiszen a Mazsihisz korábbi, egyértelmű követelését e témában válaszra sem méltatta. A DK holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen, aki utóbb bocsánatot kért.
Eközben az Érsekújvári (Nové Zámky) Zsidó Hitközség nyilatkozatot adott ki, amelyben elfogadhatatlannak nevezték, hogy Magyarországon szobor állhasson Szálasi Ferencnek, de elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy szobor állhasson Horthy Miklósnak, "aki teljes mértékben felelős a magyarországi zsidóság pusztulásáért". Elfogadhatatlannak tartják, hogy a holokauszt áldozatait kizárólag mint a zsidó közösség veszteségét tartják számon. Mint írták, "a magyarországi holokauszt közel hatszázezer áldozata olyan tudatos népirtó politika és magas szinten megszervezett, még a nácikat is bámulatba ejtő szofisztikált cselekvés következménye, amelyet az akkori magyar kormány és közigazgatás teljes szervezete vitt végbe".
A történelem tudatos hamisításának tartják a felelősség-áthárítás minden formáját, az áldozatok és bűnösök összemosását, a német megszállásra és a "szuverenitás elvesztésére" való hivatkozást, amelyet nem tesz igazzá semmilyen történelemhamisító ál-emlékmű. Gyermeteg magyarázkodásnak tartják azt az állítást, hogy az akkori kormány vétsége lenne, hogy "nem védte meg zsidó polgárait és anyagi eszközöket bocsájtott rendelkezésre az üldözésükhöz". Az Érsekújvári Zsidó Hitközség szerint "a magyar állam, a regnáló kormányok évek, évtizedek alatt tudatosan készítették elő a genocídiumot, az ország zsidóktól való megtisztításának soha nem látott bűnét, ezért a zsidó polgárokat kizárólag saját maga ellen kellett volna megvédenie. Ehelyett ellenük mozgósította a kétszázezres államapparátus minden bevethető közegét". Mint írták, ezekben a kérdésekben nem történt határozott állásfoglalás a január 27-i Holokauszt Emléknapon elhangzott miniszterelnöki üzenetben sem.
Ezért - mint írták - nem adhatják nevüket sem a történelemhamisítás, sem a Horthy-rendszer szerecsenmosdatásának szolgálatához. Az Érsekújvári Zsidó Hitközség vezetősége egyhangúan úgy döntött, hogy a magyar kormány Civil Alapja által adott, a megemlékezési rendezvényeket támogató pénzügyi támogatást nem fogadják el és a már megítélt 1,5 millió forintra nem kötnek szerződést.
A nacionalista kampány nagy vihart kavart
Az egyik legnagyobb osztrák napilap is beszámolt arról, hogy Randolph L. Braham az Orbán-kormány történelemhamisítási kampánya elleni tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését. Az MTI azonban nem szemlézte a Kronen Zeitung írását. A lap felidézte, az Orbán-kormány megpróbálja eltussolni a Horthy-rendszer felelősségét a holokausztban, holott 1944 májusa és júliusa között 450 ezer magyarországi zsidót szállítottak gázkamrákba, és Horthy csak 1944 júliusában állította le a deportálást. "Ráadásul Horthy volt az, aki 1920-ban (!) elfogadta az első zsidótörvényt" - írta a Kronen Zeitung. Az utolsó csepp a pohárban a tervezett emlékmű a német megszállás 70. évfordulójára. A választások előtt ez a nacionalista kampány nagy vihart kavart, ám a lap szerint a kormány ismét más nyelven szól a választóihoz és másképp beszél külföldön. Így történt ez most is, amikor az ENSZ-ben és az USA-ban bocsánatot kért, és elismerte Magyarország felelősségét a holokausztban.
