A Fidesz-kormány többször is megszegte az uniós szabályokat, amikor "nem hagyományos eszközökkel" beleavatkozott a hazai energiapiac működésébe - állítják szakértők, az egyik offshore magáncég, a MET Magyarország Zrt. és az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kereskedőcége, az MVM Partner Zrt.-n (MVMP) közötti busás gázügylet napvilágra kerülése kapcsán.
A kormányzat első lépésben veszteséges működésre kényszerítette a hazai földgáz, áram, illetve távhőszolgáltatókat a lakossági szektorban az általa megszabott hatósági árakkal, még 2010-ben. Ezt tiltják az Európai Unió (EU) szabályai, amelyek rögzítik, hogy minden vállalkozásnak joga van ahhoz, hogy tisztességes haszonnal működjön. Később, miután az áram és a gázszektor döntően külföldi kézben volt, a távhőcégek pedig zömében önkormányzati tulajdonban működtek, az Orbán-kabinet úgy döntött, hogy csak a hőszolgáltatókat segíti ki az által okozott csődhelyzetből. Méghozzá úgy, hogy a gázfogyasztók pénzéből felhalmozott, vészhelyzet esetére tartalékolt 1,2 milliárd köbméter stratégiai gázkészletből mintegy 300 millió köbméter áron alul elad a távhőtársaságoknak. Ezzel a kabinet ugyancsak EU direktívát sértett, mivel a közösségi szabályok határozottan tiltják, hogy a vésztartalékokat kereskedelmi, illetve piac befolyásolási célokra használják a kormányok. Azt pedig szintén szankcionálja az Unió, ha ilyen készleteket dömpingáron juttatják a piacra.
A vészhelyzeti készletekre vonatkozó szabályt úgy játszotta ki a kabinet, hogy a stratégiai tartalékok felét átminősítette kereskedelmi készletté. Így formai szempontból legálisan juttathatott az előző években magas áron betárolt gázmennyiségből töredék áron a piacra. Az így eladott gázt az Ausztria felől érkező nemzetközi gázvezetéken érkező olcsó nyugat európai forrásból pótolta volna a kormányzat. Ám ehhez újabb szabályszegést követett el, miután versenyeztetés nélkül osztotta el az nyugati gázvezeték importkapacitását. Miközben az EU megköveteli az egyenlő hozzáférést valamennyi piaci résztvevő esetében a szállítási lehetőségekhez. Hozzáértők úgy vélik: a szabályszegésekért Magyarország előbb-utóbb felelni fog, s a számlát majd a lakosság fizeti. Az EU ugyanis a sorozatos törvénysértések miatt büntetést szabhat majd ki hazánkra.
Az Index.hu hírportál hétfőn derített fényt az esetre. Megírta, hogy a távhőszolgáltató cégek támogatásával a kormány offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami tulajdonú MVMP-n keresztül. Az Index cikke szerint eleve az volt a kormány terve, hogy a szabályozói és a tulajdonosi szerepét "összemosva" szabad, aukció nélküli hozzáférést enged az MVM-nek a nyugati gázforráshoz, az Ausztriából HAG vezetékhez, majd az állami cégen keresztül eljuttatja olcsón a fogyasztókhoz. A portál szerint 2011-ben a fejlesztési minisztérium 285 millió köbméterrel csökkentette a biztonsági földgázkészletet, annak visszapótlására pedig 2,2 milliárd köbméter import vezetékkapacitást biztosított az MVM Partnernek és az E.ON Földgáz Trade-nek aukció nélkül. Majd rendeletmódosítással a mennyiséget és az időtartamot is növelték, ez nemcsak a 2011-2012-es gázévekre terjed ki, hanem a következő három évre is, és a visszapótlás határidejét kitolták 2015-ig. Így a határidő átcsúszik a következő kormány idejére.
Az index.hu arról is beszámolt, hogy az MVM Partner az olcsón szerzett gázt "egy nagyrészt offshore tulajdonú magáncégnek", a Mol Energiakereskedő Zrt.-nek (MET), adta el, amely ezt szabadon továbbértékesíthette. (A céget azóta már MET Magyarország Zrt.-nek nevezik.) Nem tudni, mi szükség volt ennek a vállalkozásnak a bevonására, hiszen az MVMP közvetlenül is továbbadhatta volna a gázt a kijelölt erőműveknek.
A MET-csoport tegnap közleményben tagadta az ellene felhozott vádakat. Mondván: a cég átlátható módon és üzleti alapon működik. Az viszont tény, hogy a különös gázüzlet nyereségének zöme nálunk csapódott le. Alighanem ez lehetett az egyik ok, amiért megugrott a MET nyeresége: a cég beszámolója szerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) nőtt. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégből az év végén - írja az Index.
Offshore illetve postafiókcégek általában két okból szerepelnek egy valódi tevékenységet végző vállalkozás tulajdonosaiként: egyrészt azokban a cégparadicsomokban, ahol ezeket bejegyzik kedvezőek az adózási feltételek, másrészt titokban lehet tartani a tulajdonosokat. Az Átlátszó.hu portál mégis megpróbálta feltárni a MET Magyarország Zrt. tulajdonosi hátterét. A MET honlapján közzétett tulajdonosi ábra szerint közvetett tulajdonosai – a MET Holding AG svájci holdingcégen keresztül – 50 százalékban az RP Explorer Liquid Fund Ltd. ciprusi offshore cég, 40 százakéban a Mol, 10 százalékban pedig a Met Manco AG svájci társaság - írja a korrupcióellenes és nyilvánosságpárti portál. A MET cégbírósági aktájából az RP Explorer Liquid Fund Ltd. ciprusi címe is kiderül, az Átlátszó ennek alapján megszerezte az RP Explorer tulajdonosi adatait, majd részben sikerült föltárniuk a végső tulajdonosokat is.
Az RP Explorer 991 eurós jegyzett tőkéjéből egyetlenegy eurónyi a menedzsmentcégé, amely az RP Capital Partners Cayman Islands Ltd. nevű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég. Az RP Explorer részvényeinek zömét, nagyjából 30-30 százalékot a ciprusi Westbay Holdings Ltd. és a brit virgin-szigeteki Small Valley Investments Ltd. nevű offshore cégek birtokolják, további nagyjából 20-20 százalék pedig a svájci Deneb Algedi Invest AG, valamint a ciprusi Inather Trading Ltd. között oszlik meg. Az RP Explorer Liquid Fund Ltd. ciprusi cég igazgatói (PDF) Jan Kridla, Peter Olden és Nagy György. A Westbay részvényeinek túlnyomó többsége a Ho-Me 2000 Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van. Ennek tulajdonosa az egykori Wallis-alapító Nagy György. Az Inather Trading Ltd. egyedüli tulajdonosa pedig a magyar Futball Invest 2007 Sportszolgáltató Zrt. Ez a cég pedig a Videoton labdarúgócsapat tulajdonosának, Garancsi Istvánnak a kezében van. Garancsi jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Garancsi még 2001-ben (Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóval együtt) az egyik tulajdonosa volt annak a cégnek, amely az értékes diplomataingatlanokat tulajdonló CG Hungary Rt.-t megvásárolta az OTP-től. Garancsi István 2011-ben kerékpáros-ügyi kormánybiztos lett, sőt Orbán Viktor fia tőle bérli a lakását. Nem utolsó sorban ő a Videoton labdarúgócsapatának tulajdonosa.
A minisztérium védekezik
Az MVM Partner Zrt. évek óta aukción keresztül vagy pályáztatással érvényesíti a kapacitásokat, minden esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által akkreditált engedélyesekkel kereskedett – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tegnap.
A társaság mindig a piacon elérhető legkedvezőbb ajánlatot fogadta el, földgázüzletági tevékenysége így az elmúlt két évben nyereséges volt, működésével az állami vagyont gyarapította – közölte a minisztérium. A szerződéseket az irányadó jogszabályoknak és saját belső szabályzatainak megfelelően kötötte meg az MVM Partner Zrt. – olvasható a közleményben.
Az NFM azt követően adta ki állásfoglalását, hogy hétfőn kérdéseket intézett a kormányhoz az MSZP, miután az Index.hu azt írta, offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az MVM kereskedőcége. A szocialisták arra kíváncsiak, kik állnak a kajmán-szigeteki és svájci vállalatok mögött, és a kormány miért nem közvetlenül a távhőszolgáltatóknak adja az olcsó gázt.
Az Unió már vizsgálja az E.ON államosítását
Az adásvételi szerződés minden részletének az ismerete nélkül nem lehet megmondani, hogy a kormány olcsón, vagy drágán vette -e meg tavaly ősszel az E.ON német energetikai cég magyar gázipari leányvállalatait. Az azonban jól látható, hogy ezek cégek több okból is elértéktelenedtek az utóbbi években. A kormány ugyanis olyan jogszabályi környezetet teremtett, hogy veszteségesen működjenek. Emellett a kabinet újabb rezsicsökkentési törekvései az elkövetkező évekre is a ráfizetéses üzleti tevékenységet vetítenek előre. Ezzel pedig a kabinet lehetetlenné teszi az E.ON társaságokba fektetett kormányzati tőke megtérülését. Ami viszont azt vetíti előre, hogy a megvásárolt cégeknek állami támogatásra lesz szükségük a későbbiekben a talpon maradáshoz. Így abban az esetben, ha az E.ON eddig nem is részesült kormányzati segítségben, félő, hogy a jövőben elkerülhetetlen lehet a kormányzat által megvett társaságok Európai Unió által tiltott állami megsegítése - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy megküldte véleményezésre a magyar hatóságoknak az Európai Bizottság azt a panaszt, amely az E.ON gázüzletágának állami megvétele miatt érkezett a brüsszeli testülethez - közölte Antoine Colombani, a bizottság versenyjogi szóvivője.
Emlékezetes: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke novemberben jelentette be, hogy az üzlet miatt Brüsszelhez fordulnak, mert úgy ítélik meg, hogy a kormány a gázüzletág valódi értékénél 200 milliárd forinttal többet fizetett a német nagyvállalatnak, amit az uniós jog szerint tiltott állami finanszírozásnak tartanak.
A kormány viszont egy független vagyonvizsgálatra hivatkozva azt állítja, hogy a 280 milliárdért megvásárolt gázüzletág valójában 400 milliárdot ér, a vagyonértékelés részletei ugyanakkor nem nyilvánosak.
Colombani hangsúlyozta, hogy a panasz befogadása és véleményezésre küldése még nem jelent hivatalos versenyjogi eljárást. Minden panaszt megküldenek az érintett tagállamnak, hogy kifejthesse azzal kapcsolatos álláspontját - ismertette a brüsszeli szóvivő.