Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bűnöket, és nemcsak mások felelőssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen - mondta Lázár János a nemzetközi holokauszt emléknapon az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO párizsi székházában hétfő este tartott megemlékezésen. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az elmúlt hetek hazai politikai-közéleti vitáiban képviselt "hivatalos állásponthoz" képest a múlttal markánsabban szembenéző hangot ütött meg. "A magyar állam egyes vezetőit súlyos, személyes felelősség terheli a magyar zsidók deportálásáért, saját polgáraik halálra ítéléséért" - mondta Lázár.
"Évekig, évtizedekig tovább élt a holokauszthoz kapcsolódó féligazság. Vagy egyenesen hazugság" - fogalmazott Lázár, aki ezért azonban egyedül a "a kommunista diktatúra éveinek kollektív amnéziakultúráját" tette felelőssé. Az államtitkár szerint a 70. évforduló egyik legfontosabb üzenete az, hogy "a magyar állam soha többé nem engedi el egyetlen polgára kezét sem, (...) megvédi őket a gyilkos szándékoktól, a külső ellenségtől és a belső árulástól". A kormány célja, hogy a 2014-es magyar holokauszt emlékévet a szembenézés idejévé tegye, de ez szerinte csak úgy valósulhat meg, hogy "nincs többé kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint, csak közös történelemkönyvünk".
Eközben azonban Magyarországon a kiélesedett politikai-közéleti vita árnyékot vet az egész 2014-es holokauszt emlékévre, amelynek esetleges "bojkottjáról" is határozhat vasárnap a Mazsihisz, tiltakozva az ellen, hogy a Szabadság térre tervezett, vitatott 1944-es német megszállási emlékműhöz körömszakadtáig ragaszkodik a kormány. Hiába tett közzé például nyilatkozatot Orbán Viktor kormányfő az emléknap alkalmából, előzőleg a Fidesz vezető politikusaival együtt védelmébe vette a szobor tervét, amelyet egyes történészek és - a Jobbik kivételével - az ellenzéki pártok, valamint zsidó és más szervezetek hazugnak, sőt történelemhamisítónak tartanak.
Kedden az osztrák Der Standard is írt a tervezett emlékműről, kiemelve, hogy az Orbán-kormány kizárólag a németek és a nyilasok nyakába akarja varrni a felelősséget csaknem 600 ezer zsidó elpusztításáért. Paul Lendvai újságíró megjegyezte: nem a kis létszámú SS-kommandó, hanem az olajozottan működő magyar csendőrség és rendőrség szervezte meg a több százezer ember deportálását néhány hét alatt, és sok magyar profitált a zsidó vagyon szétosztásából. A párizsi kiadású The International New York Times pedig - emlékeztetve, hogy Randolph L. Braham holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését - megjegyezte: Magyarország megpróbálja összeegyeztetni azt az értelmezést, hogy a nácik áldozata volt, azzal a történelmi ténnyel, hogy eközben tétlenül nézte a zsidók elpusztítását.
Pert nyert Karsai László történész
Nem büntethető Karsai László történész azért, mert neonácinak nevezte a Jobbikot. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis megváltoztatta a tavalyi első fokú ítéletet, és elutasította a Jobbik keresetét. Történelmi-társadalmi vitában a bíróság nem foglalhat állást - mondta ki határozatában kedden az ítélőtábla, a tanácselnök szóbeli indoklása szerint emiatt hibázott az első fokú bíróság, amikor elmarasztalta a történészt a neonáci jelző miatt. Karsai 2011 decemberében, az ATV egyik műsorában nevezte így a pártot.
Első fokon Takács Péter Attila, a Fővárosi Törvényszék korábbi bírája - azóta kolozsvári konzul - a Jobbiknak adott igazat. Megállapította, hogy a jelző használata a történész részéről "teljesen öncélú és ezért indokolatlan" volt. A történészt első fokon arra kötelezte, hogy a 66 ezer forintos perköltség kifizetése mellett fejezze ki sajnálkozását. Az első fok indoklásának legérdekesebb része az volt, hogy a bíró a Jobbik jogi képviselője által csatolt tanulmány alapján kitért arra is: már a szélsőjobboldali jelző is erős, nemhogy a neonáci.
Az ítélőtábla bírája, Kizmanné Oszkó Marianne szerint azonban az első fokú bíróság "azzal, hogy a jogsértést megállapította, állást foglalt, miközben a használt jelző alkalmazhatósága még történészi körökben is vita tárgya". Hozzátette: "a bíróság nem az a fórum, ahol ítéleti szinten kellene eldönteni, hogy egy társadalmi vitában melyik félnek van igaza, ezért kellett a keresetet elutasítani." Az indoklásban Kizmanné Oszkó Marianne amúgy "megfeddte" Karsait, mondván: "ha valaki ilyen erős kifejezést használ, joggal elvárható, hogy érvekkel alátámassza, ezzel viszont adós maradt". Mint ismert, a Kizmanné vezette tanács korábban rendre az elsőfokú döntéssel ellentétes álláspontra jutott másodfokon, elsősorban politikai érintettségű ügyekben. Az általa vezetett bírói tanács fogadta el például azt az érvelést, hogy nem volt taggyűlés az elhíresült borcsatákban, pedig maga az egyik érintett nevezte így jegyzeteiben az Orbán Viktor lakásán tartott megbeszélést.
Az ítélethirdetés után - amely ellen felülvizsgálati kérelemmel a Jobbik fordulhat még a Kúriához - Karsai úgy nyilatkozott: megnyugvással fogadja, hogy "a szólásszabadságot alapvetően védendő jognak tekintette a bíróság". Hozzátette: ő ezzel - nem először - szakmailag megalapozott véleményt mondott a Jobbikról. Hogy a jövőben óvatosabban bánik-e a jelzővel, úgy felelt: "a Jobbik önmagára azt szereti mondani, hogy nemzeti radikális, szerintem pedig szélsőjobboldali, antiszemita, rasszista, Európa-ellenes, és neonáci párt."
Karsai a bíróság kritikájára, amely a jelzőt alátámasztó érveit hiányolta, úgy reagált: "nem vagyok miniszterelnök, hogy minősítsem a bíróság ítéleteit". Annyit megjegyzett: több száz oldalas beadványában bizonyította, hogy a Jobbik irredenta, cigányellenes és antiszemita. Jelezte, a Jobbik beadványában szerepel például, hogy Teleki Pálra és Prohászka Ottokárra sem lehetne mondani, hogy antiszemiták, miközben - emlékeztetett - Teleki idején tíz zsidótörvényt fogadtak el, a püspök pedig saját magát vallotta antiszemitának.
A Jobbiknak volt már hasonló pere. Tavaly őszi jogerős ítéletben az ATV-nek igazat adva mondta ki a bíróság, hogy szabad hírműsorban szélsőjobboldalinak nevezni a pártot.
Csütörtökön áll bíróság elé Hegedűs
Csütörtökön tartja Hegedűs Loránt református lelkész fegyelmi tárgyalását az egyházi bíróság - tudta meg a Népszava. A tavalyi, botrányos Horthy-szobor avató kapcsán a politikai és az egyházi tevékenység szétválasztására vonatkozó előírások megsértésével vádolt lelkészt - távollétében - akár hivatalvesztéssel is sújthatják. Az antiszemita kirohanásairól ismert lelkész ellen a Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága a palástvesztésnek nevezett legszigorúbb büntetést is kiszabhatja - erre tett javaslatot Horváth György, egyházmegyei jogtanácsos. A Szabadság téri Hazatérés templomának lelkésze ellen a november 3-i - az első bécsi döntés 75. évfordulójára időzített - Horthy-szobor avató után indult fegyelmi.
Az eseményen Hegedűs arról beszélt: "elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében" és a "helyes, Isten szerinti önvédelem" az ország népe és területe védelmében. A hallgatóságban sokan katonai ruhában jelentek meg, illetve a betiltott gárdistákéra emlékeztető öltözéket viseltek. A náluk nagyobb számban megjelent tüntetők pedig sárga csillagot tűztek kabátjukra, így emlékeztetve a Horthy idején hozott zsidótörvényekre, a deportálásokra. Attrocitás nem történt, de a szoboravató téma volt a parlamentben, tiltakozott a Zsidó Világkongresszus és református lelkészek egy csoportja is. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége pedig a magyar vezetők elhatárolódását követelte - hiába.
A fegyelmi eljárás megtorpanni látszott, amikor decemberben Horváth György jogtanácsos palástvesztésre vonatkozó indítványát elfogultságra hivatkozva az illetékes egyházi bíróság "továbbpasszolta". Úgy tűnt, másik eljáró egyházmegyei bíróságot kell kijelölni, ezzel pedig a jogtanácsos eredeti indítványa is semmissé vált volna. Horváth György emiatti felháborodása és lemondása azonban fordulatot hozott. Az egyik, korábban elfogultságát bejelentő bíró meggondolta magát, így megtartható az eljárás, melyen jogtanácsosként Horváth is rész vesz. Amúgy csütörtökön a mérsékeltebb hívek a templomban imádkoznak majd, a radikálisabbak a tárgyalás helyszínén tartanak szimpátiatüntetést.
Horváth korábban lapunknak úgy nyilatkozott, Hegedűs akciója "rombolja és megosztja az egyházat". Jelezte: a lelkész nemcsak nem lehet politikai párt tagja, de tartózkodnia kell a politikai megnyilvánulásoktól is, a templom pedig nem adhat helyet politikai jellegű rendezvénynek. Szerinte Hegedűs ezeket megsértette - nem is először. "Tíz éve nem lép fel az egyház a provokatív akciói ellen, pedig nem ismerek olyan egyházi vezetőt, aki szívesen leülne vele egy asztalhoz" - mondta korábban Horváth. Hegedűs - aki "könyörgéssel, böjtöléssel" űzné ki a jogtanácsosból "a benne lakozó" lelket - áldozatnak érzi magát, jogszerűtlen eljárást emleget. Tudatta: a fegyelmi "kettős mércét demonstráló jellege miatt" nem megy a tárgyalásra.
