Kijött a recesszióból a magyar gazdaság, ám csak visszafogott növekedésre számíthat - állapítja meg az OECD legfrissebb, tegnap bemutatott jelentése. A potenciális növekedés a jelentés megállapítása szerint alacsonyabb régiós versenytársainkénál: ennek oka a gyenge beruházási hajlandóság és az alacsony képzettségűek gyenge foglalkoztatottsága. Bár a foglalkoztatási mutatók javulnak, ennek oka elsősorban a közmunkaprogram: ebből azonban gyenge az áramlás a versenyszférába - fogalmazott a jelentés bemutatásakor Stephane Sorbe.
Az OECD gazdaságpolitikai igazgatóságának Magyarországgal és Belgiummal foglalkozó osztályának közgazdásza szerint a fő probléma, hogy a munkaerőpiac elvárásai nem találkoznak a munkanélküliek képzettségével. Emellett az OECD javasolja, hogy ne emelje a kormány nagyobb mértékben a minimálbért, mint ahogyan az infláció és a termelékenység indokolja, sőt, egy időre a befagyasztás vagy a regionális minimálbér bevezetése is indokolt lehet.
Emellett a foglalkoztatást jelentősen ösztönözné az alacsony jövedelmek adóterhelésének csökkentése. Ismeretes: az egykulcsos adó bevezetésével elsősorban a magasabb keresetek adóterhelése csökkent. Az OECD közgazdásza emellett felhívta a figyelmet: Magyarországon van az egyik legnagyobb szerepe a szociális háttérnek a gyermekek tanulmányi előmenetelében. Külön kiemelte az iskolai szegregáció negatív gazdasági hatásait, Sorbe meglátása szerint több forrást kellene csoportosítani a hátrányos helyzetű iskolákhoz.
A költségvetési fegyelem továbbra is fontos, az OECD is elismerte, hogy a kormánynak sikerült három százalék alá csökkenteni az államháztartási hiányt. Ezt azonban a különadók bevezetésével sikerült elérni, ami aláásta a befektetői bizalmat - véli az OECD. Cséfalvay Zoltán ezzel kapcsolatban kifejtette: eleinte valóban ideiglenesnek szánták, és közvetlenül a cégekre (bankokra, telekommunikációs vállalatokra) vetették ki a különadókat, azóta azonban fogyasztási típusú adóvá alakította át ezeket a kormány.
Gyakorlatilag tehát a nemzetgazdasági tárca államtitkára elismerte, hogy a kormánykommunikációval ellentétben nem a vállalatokra, hanem a lakosságra terhelték a különadókat - immár tranzakciós illeték és telefonadó formájában. Jóllehet, a korábbi ígéretekkel ellentétben a bankadót továbbra sem vezette ki a kormány.
A beruházások és a termelékenység növelése szempontjából az OECD szerint kulcsfontosságú a verseny növelése és a megfelelő üzleti környezet. Ez utóbbival vannak komoly problémák: továbbra is nagyok a vállalkozások adminisztratív terhei, romlott a szabályozás stabilitása. Ennek oka többek között, hogy a kormány az egyes törvények parlamenti elfogadtatása előtt nem egyeztet az érintettekkel, és alig készít hatástanulmányokat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap jelentetett meg cikket a Financial Timesban, melyben kifejti, hogy az unortodox gazdaságpolitika pénzügyi függetlenséget hozott Magyarország számára. Az OECD tanulmányának bemutatóján Cséfalvay ugyanezt fejtegette, mondván, hogy a strukturális reformokat és a fiskális kiigazítást egyszerre sikerült véghezvinnie a kormánynak. Az OECD jelentése azonban megállapította: ha a számok mögé nézünk korántsem olyan rózsás a helyzet, ahogy azt a kabinet állítja.
Bíróság elé citálnák a kormányt
Akár az Európai Bíróságig is elviszi az ellenszegülő országokat Brüsszel, hogy a tagállamok megszüntessék a szabályozott energiaárakat - közölte a Bruxinfo tudósítása szerint Klaus-Dieter Borchard, az Európai Bizottság (EB) belső energiapiacért felelős igazgatója egy konferencián. Mielőtt azonban kötelezettségszegési eljárásokat indítana, a testület kétoldalú egyeztetések útján próbálja meggyőzni az érintett tagországokat arról, hogy fokozatosan számolják fel a szerinte a harmadik energiacsomag rendelkezéseivel ellentétes árszabályozási gyakorlatot.
Bizottsági források korábbi nyilatkozatai szerint a villamos energia kiskereskedelmi árának esetében Magyarország, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Szlovákia és Nagy-Britannia, míg a földgáz kiskereskedelmi árképzésénél Magyarország, Bulgária, Dánia, Franciaország, Írország, Lengyelország, Spanyolország és Szlovákia tart fenn kifogásolható gyakorlatot.
Az Európai Tanács ajánlásai között évek óta szerepel, hogy a szabályozott energiaárakat meg kellene szüntetni. A második Orbán-kormány azonban a sorozatos rezsicsökkentésekkel rendre szembemegy. A tegnap közzétett OECD-jelentés is felhívja a figyelmet: az energiaárak hatósági díjszabása, a rezsicsökkentés rontja Magyarország versenyképességét. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára kifejtette: ebben jelentős a nézeteltérés a kormány és a nemzetközi szervezetek között. A kormány azon az állásponton van, hogy a lakossági árakat oly módon kell alacsonyan tartani, hogy a közműszektort non-profittá teszik.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétvégén, a harmadik rezsicsökkentés bejelentésekor azonban elmondta: a nonprofit-törvény csak a választások után kerül a parlament elé. Brüsszel és az EOCD szerint azonban a verseny megteremtése alacsonyabb árakat eredményezne. Emellett a lakossági árak csökkentése által okozott veszteséget a közműszolgáltatók a vállalati szegmensben próbálják behozni - ez pedig versenyhátrányba juttatja a magyar vállalkozásokat.