Sajnálhatja Csizmadia úr azt a sok pénzt, amit a CÖF kidobott az ablakon, amikor vaskos milliókért megjelentette a médiában a Mesterházynak címzett jó tanácsait. Ha vártak volna egy-két napot maguk is észrevették volna, hogy a már annyiszor előkapott Gyurcsány-kártya mára kissé cinkelt lett. Az MSZP szombati kongresszusát követő nagygyűlés egyértelművé tette: az Összefogás már több mint jelszó. Lezárult egy korszak, a jó egy esztendeje tartó "koalíciós" tárgyalások sikerrel zárultak.
Felesleges továbbra is a zavarosban halászni. A tavaszi választásokon Orbán Viktor kihívója az MSZP elnöke lesz.
Miközben a Fidesz prominensei a szárszói hétvégi pikniken azzal voltak elfoglalva, hogy kitalálják, mennyi legyen majd a választások napjaiban az az aprópénz, amit üveggyöngyként a szavazók elé szórnak egy újabb rezsicsökkentés címén, aközben alighanem lázasan már azon törte a fejét valahol másutt Habony Árpád, Birnbaum és Finkelstein úr, hogy mivel próbáljon a következő napokban valami újabb lejárató hadjáratot indítani, ezúttal már Mesterházy ellen. Libaügyekkel aligha rukkolhatnak elő, Őszödön sem tartott beszédet, nincs és nem volt Tokajban szőlőbirtoka, nem épített a háza mellé stadiont… Biztos vagyok benne, ezerrel valami ilyesmi után kutakodtak.
De szerencsére egyre többen vannak, akik az ilyen mocskolódásra már nem kíváncsiak. Őket néhány héttel a választás előtt nem a politikusok egymást becsmérlő kirohanásai érdeklik, sokkal inkább az, hogy milyen jövőt kínál nekik és a gyerekeiknek az egyik, vagy a másik fél. A jelenlegi kormánykoalíció annyit már elárult: csökkenti megint a gáz árát, aztán majd a villanyét és a szemétszállításét is. És aztán? Egyelőre nincs más ajánlatuk, mint, hogy haladjunk tovább az orbáni úton, nyissunk Keletre, lessük Putyin és Aliev kegyeit, haragudjunk Brüsszelre, Washingtonra, az IMF-re, a befektető multikra, a bankokra és az összes szomszédunkra. Sokan vannak, akiknek ennyi elég, nekik ez tetszik, s vakon elhiszik vezérüknek, hogy ez jó irányba vezet.
A kormányváltásra készülő baloldal a korábbi hetek tépelődésein túllépve szombaton már egy következő korszak cselekvési programjáról beszélt. Az MSZP elnöke sorolta: az ország gazdasági állapota romokban van, a termelő szféra teljesítménye visszaesett, a régióbeli országok pedig rendre megelőznek minket. Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarországon szociális válság van, az elmúlt hatvan évben nem volt olyan rossz sok millió ember életkörülménye, mint amilyenné az elmúlt négy év tette. A legszegényebb és leggazdagabb réteg közötti jövedelemkülönbség ma már kilencszeressé tágult, jogosan várják el az emberek a következő kabinettől, hogy se a kisnyugdíjasoknak, se a gyermekeknek ne kelljen éhezniük. Egy olyan országban, amely az Európai Unió tagja, mindenkinek legyen lehetősége tanulni, dolgozhasson aki akar, s a tisztességes munkájáért tisztességes bérért kapjon. Mindenki feje felett legyen fedél és senki se fagyjon meg sem az utcán, sem a saját lakásában.
Szintén jogos elvárásnak mondta az MSZP elnöke, hogy ha valaki megbetegszik, akkor tisztes ellátást kapjon, a törvény elé mindenki egyenlőként állhasson. Mesterházy nem ígért csodákat, nem lehet azonnal Kánaánt teremteni, de törekedni kell egy jobb világ megvalósítására. Ahogyan fogalmazott: a törekvésből lesz végül a cselekvés és a cselekvésből az eredmény.
Az Összefogásban részt vevő valamennyi politikai erő egyetértésével olyan politikát kell folytatnia egy következő baloldali kormánynak, amely végre beteljesíti a rendszerváltás álmát! "Én miniszterelnökként őértük fogok kiállni és harcolni minden egyes percemben! A közös koalíciós kormányunk politikáját pedig ezekre a pillérekre fogjuk építeni. Hogy nekik jó legyen. Hogy végre jó legyen!" - fogalmazott a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Az MSZP elnöke a szükséges átláthatóságról és a korrupció kiirtásáról is beszélt a következő években követendő felelős gazdaságpolitika kapcsán, de szót emelt a független közmédia létrehozása, a kirekesztő nézetek elleni fellépés mellett. Azt mondta: a "jólét" mellett a "jól lét" is fontos.
Sokan érzik úgy, hogy ha fizikailag nem is, Magyarország olyan, akár az egykori Németország volt: a politikai gyűlöletre és kirekesztésre építő Fidesz kettészakította az országot. Átjárhatatlan, magas falakat emelt bal- és jobboldal között. De ahogyan a berlini falat is a demokrácia tudta lebontani, a magyar baloldal is a demokrácia újraépítésére törekszik. 2002-ben Medgyessy Péter megpróbálta betemetni a politikai árkokat, most Mesterházy szintén erre tett "ajánlatot", amikor hangsúlyozta: azt akarja, végre béke, nyugalom legyen az országban. Megnyugtatta azokat a jobboldali szavazókat, akik nem a mostani ellenzékre adják majd a voksukat, a baloldali kormány alatt is nyugodtan élhetnek majd. Ugyanakkor - tette hozzá - azok, akik törvényt sértettek, számíthatnak a jogállam büntetésére.
A szombaton meghirdetett baloldali program nyilvánvalóvá tette, hogy a tavaszi választáson nem az Összefogás jelöltjei és Orbán Viktor között kell majd választanunk, hanem két értékrend, két világlátás és jövőkép között. Arról kell voksolnunk, hogy a múltba tekintő, politikai gerontológia útját járjuk, vagy egy európai, demokratikus jövő felé indulunk. A két irány között kibékíthetetlen ellentétek húzódnak, ezért egyértelműen válaszúthoz ért az ország.
Fekete vagy fehér között kell döntenünk.