Csillagászati áron termeli majd az áramot a 2025 környékén üzemebe állítani tervezett két új 1200 megawattos paksi blokk - állítják szakértők. A szakmai számítások eredménye különböző, abban azonban egyetértenek az iparági szakértők, hogy az új reaktorokban előállított villamosenegia termelői ára legalább a duplája lesz a most működő blokkokban megtermelt áramnak. Vagyis a jelenlegi 12 -13 forintos kilowattóránkénti ár helyett minimum 24-26 forintos tarifával lehet számolni.
LMP: Orbán mindenkin átgázolt
Orbán Viktor miniszterelnök a paksi erőmű bővítéséről hozott döntésével "minden magyar emberen átgázolt", mert erről kötelessége lett volna egyeztetni a parlamenttel és a társadalommal - mondta az LMP szombati budapesti demonstrációján Szél Bernadett. Az ellenzéki párt társelnöke úgy fogalmazott: az atomstop kérdése régóta téma, de ezt nem sikerült átvinni a társadalmon, vagy beszélni róla a parlamentben. A politikus a demonstráció céljának nevezte, hogy kiálljanak azért, hogy Orbán Viktor "nem űzhet csúfot az országból". Hangsúlyozta: beleszólást követelnek azokba a döntésekbe, amelyek nemcsak a ma élőket érintik, hanem gyermekeiket és unokáikat is. Az LMP minden eszközzel harcol a paksi bővítés ügyében, már megpróbálták kikérni az iratokat, és továbbra is küzdenek azért, hogy a parlament vitanapot tartson az ügyben.
Az eseményen körülbelül 100-200-an gyűltek össze, többen fáklyákat, illetve táblákat tartottak. A táblákon "Magyarország eladva és eladósítva", valamint "Nem leszünk orosz atomgyarmat!" feliratok voltak olvashatóak.
A Kaderják Péter volt energiahivatali elnök nevével fémjelzett Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint például optimális esetben az új paksi blokkok megawattóránként 66 euróért juttatják majd a hálózatra az áramot, míg a borúlátó számítások szerint - ha csúszik a beruházás, nőnek a költségek, nem termel teljes kapacitással a két új blokk - a termelői ár megawattóránkét 176 euró lesz (ekkor még nem veszteséges a működés). Jelenleg 30 euró körül van az európai átlagár.
Érdemes megjegyezni: a Törökországban épülő atomerőműnek, amelyet szintén az orosz Roszatom épít, megawattóránként 27 forint körüli átvételi árat garantál az ottani kormány. A készülő brit reaktorok esetében pedig 33 forintnak megfelelő összeg a garantált ár. A két ár közötti különbözőséget az eltérő építési költségek magyarázzák. A paksi blokkok fajlagos beruházási költsége kilowattonként 5000 euró körüli,a török blokkoké hozzávetőleg 3800 euró, a brit reaktoroké pedig mintegy 6000 euró. Az ottani beruházók azonban hosszú távra is a jelenlegihez hasonló áramárszinttel számolnak. Így sántít az a magyar atomerőmű építése melletti kormányzati érvelés is, hogy idővel az egekbe szöknek Európában a piaci áramdíjak, s emiatt az újonnan felépülő paksi blokkok nemhogy nem termelnek majd veszteséget, ellenkezőleg, nyereségesen működnek majd. Minthogy az sem valós érvelés a kormány részéről, hogy a Paks II. üzembe állítása kell a rezsicsökkentés fenntartásához.
Szinte bizonyos, hogy a két új blokk veszteséget termel majd, ha a mostani szinten maradnak a piaci árak. A deficit a tíz milliárd eurós orosz államközi kölcsönre épülő finanszírozási modell miatt biztosan a magyar adófizetők zsebét terheli majd. Az orosz beszállító a Roszatom és tulajdonosa az orosz állam ugyanis az összes beruházási kockázatot a magyar félre hárítja. Így magyar lakosság nyakába szakad a mintegy 5000-6000 milliárd forintos teljes beruházási költség, és az erőmű 60 évre tervezett működése alatt keletkező valamennyi veszteség. Csak a 30 éves futamidejű tíz milliárd eurós (hozzávetőleg 3000 milliárd forint) orosz kölcsön éves törlesztő részletét 230-250 milliárd forintra becsülik a szakemberek, s ehhez hozzáadódik a csaknem ugyanakkora "önrész" finanszírozásnak az eddig ismeretlen nagyságú költsége is.
A REKK legutóbbi elemzése szerint nem kis kockázatról beszélhetünk az új atomerőművi beruházás esetében, hiszen maga a nukleáris technológia alkalmazása is kockázatos. Atomerőművek ugyanis ritkán épülnek, így a kivitelezők zöme rutin nélkül vesz részt a beruházásban. Másrészt a különböző engedélyezési és építési problémák miatt nagy az esélye a munkálatok elhúzódásának, ami óriási mértékben növeli az építési költségeket. Arról nem is beszélve, hogy a reaktor építések a többi, "hagyományos" erőmű létesítési projekhez képest is nagyberuházásának számítanak, óriási több ezermilliárdos finanszírozási igénnyel. Emiatt a bukás veszélye is nagyobb mint bármilyen más beruházásé.
A következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a magyar cégek felkészítését a paksi atomerőmű bővítésében való részvételre. Némethné emlékeztetett arra, hogy az orosz féllel kötött megállapodások alapján a Roszatom kész fogadni 40 százaléknyi magyar beszállítói hányadot, de ennek tartalommal való megtöltéséhez a potenciális cégeket fel kell készíteni a kontrollált és szigorú szakmai feltételekre, kapacitásuk bővítésére. A felkészülés jegyében az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. országos fórumokat tart, ahol a lehetséges beszállítók megismerhetik az elképzeléseket - mondta. Hozzátette: azzal, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszakban a források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, lehetőségük lesz a cégeknek technológia- és kapacitásfejlesztésre is. A felkészített magyar cégeket a Roszatom is minősíti. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a két új blokk építésének megkezdéséig több éves előkészítő munkával lehet eljutni, és ebben meghatározó jelentősége lesz a jelenlegi is működő paksi atomerőműben szerzett tapasztalatoknak is.
