Az Orbán-kormánynak nem kell különösebb indok ahhoz, hogy államosítson. Elég, hogy egy-egy céget "stratégiainak" mondanak. Ez is kiderült abból az összeállításból, amelyben a kormány államosítási terveit részletezte Hegmanné Nemes Sára, a vagyonpolitikáért felelős államtitkár a Napi Gazdaságban. A Budapest Airport (BA) esetében például ez az indok, és hogy “meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára”. A kormánynak ezek szerint a nemzetközi repteret működtető cég stratégiai kérdés, ám a nemzeti légitársaság, a Malév nem volt az, hiszen azt nem kívánták “megőrizni a jövő nemzedékei számára”: ahogy ismét állami tulajdonba került, hagyták tönkremenni és megszűnni. A BA egyébként nincs magántulajdonban, a kormány a hetvenéves bérleti szerződést akarja újratárgyalni, de csak majd a választások után.
A közműcégeket is államosítaná a Fidesz, természetesen azért, mert “stratégiaiak”. Hegmanné Nemes Sára azt mondja: “Azon külföldi cégek esetében, ahol ki akarnak vonulni a hazai piacról, a kormány nyitott a megvásárlásukra.” A következő mondatból azonban kiderül, valójában a kormánytöbbség akarata az államosítás: “A nemzetivagyon-törvényből is levezethető: a közműcégeknél törekedni kell arra, hogy többségi tulajdonuk állami vagy önkormányzati kézbe kerüljön.” Ezeknél a cégeknél az a cél, hogy a most készülő közműtörvény alapján nonprofittá alakítsuk át őket. Az új törvény a hazai közműszolgáltatásokat egy rendszerbe fogja majd. E rendszer lényege pedig az, hogy a monopol közműszolgáltatásoknak nonprofitnak kellene lenniük, vagyis a keletkező nyereséget vissza kellene fordítani például a szolgáltatás színvonalának emelésébe, a minőség javítására és a biztonságos működés fenntartására - mondja az államtitkár.
A monopolhelyzetre hivatkozni közgazdaságilag értelmetlen - mondta a Népszavának Mihályi Péter, a veszprémi Pannon Egyetem professzora. Az állam szabályozóként is beavatkozhat, hogy a monopolista ne emelhessen kénye-kedve szerint, de ma abba az irányba fejlődik a világ, a technológiák, hogy ezek a monopóliumok egyre kevesebbet érnek. Láttuk a rendszerváltás után, hogy a Matáv vezetékes erőfölénye hogy enyészett el a mobiltelefónia berobbanásával. Hasonló tendenciák érvényesülnek az energetikában is.
Liberális közgazdászok a Matáv rendszerváltás utáni történetét gyakran említik az állami és magántulajdon közötti különbség szemléltetésére is. A telefonos cég és a posta egy vállalat volt, szétválasztásuk után az előbbi többségi tulajdonát a Deutsche Telekomnak adták el, amely hatalmas tőkebefektetéssel modernizálta a társaságot (költségvetési pénz akkor erre egyszerűen nem lett volna), miközben a Magyar Posta állami maradt - érdemes megnézni a szolgáltatási színvonal közötti különbséget ma. Ugyanők azt mondják, aki a magántulajdon és a profit ellen érvel, ahogy jelenleg a kormányerők, egyszerűen nem érti a piacgazdaság működését. A nyereség ugyanis nem valami bűnös pénzlenyúlás, hanem a befektetett tőke haszna, a fejlesztések fedezete, és ami a legfontosabb, a tulajdonos ösztönzése a szüntelen hatékonyságnövelésre.
Mihályi Péter azzal egyetért, hogy a mai Magyarországon a kapitalista piacgazdaság hívei kisebbségben látszanak lenni, ám szerinte a kormányt nem ideológia, hanem gyakorlati szempontok vezetik az államosításoknál. Az elitcsere egyik eszköze lehet a tulajdonosváltás, magyarán a klientúra tagjai megannyi helyhez juthatnak a cégek menedzsmentjeiben, igazgatóságaiban felügyelőbizottságaiban. A “közeli” vállalkozóknak pedig partneri, beszállítói üzletet jelenthetnek ezek. Ennél is fontosabb, hogy a kormány az állami beavatkozás kiterjesztésével szabadsághoz jut az árszabályozásban: ahol akarja, ott csökkenti a fogyasztói árakat, például a rezsiharcban, máshol, mondjuk a dohánytermékeknél viszont növeli - véli Mihályi Péter.
Persze nem kell sem közműcégnek, sem monopolhelyzetűnek lennie egy vállalkozásnak, hogy az Orbán-kormány államosítsa. “Vannak olyan társaságok is, amelyeknél miután az állam beszállt, egy idő után meg kell vizsgálni, működtethetőek-e piaci alapon, például a húsiparban tevékenykedő és állami többségbe került cégek esetén. … Most számunkra az a fontos, hogy még ha akár a privatizáció során megszerzett, válságban tönkrement cégről is van szó, az állam hajlandó tárgyalni, mert meg kell őrizni a munkahelyeket, egy térség gazdasági potenciálját. A Mahart Passnave szerencsére jó befektetés, hiszen profitábilis vállalat, jó menedzsmenttel, és ilyen társaság a Rába is. Ezeknél a cégeknél meg is maradt a korábbi vezetés. Az említett cégek az állami jelenléttől épp a fejlesztést és a továbbfejlődést várják - mondja el az interjúban Hegmanné Nemes Sára.
Vannak közgazdászok, akik megértőbbek az államosításokkal. Bod Péter Ákos, a Corvinus tanszékvezető egyetemi tanára arra mutatott rá a Napi Gazdaságban, hogy az államosítás nemzetközi trendbe is illeszkedik. Igaz, külföldön általában kényszerből szállt az állam a válság miatt megrendült cégekbe elsősorban a pénzügyi szektorban, nálunk inkább egyfajta korrekció, a privatizációs tendenciával való szembefordulás figyelhető meg.
Bod Péter Ákos nemrég a GKI konferenciáján mutatott rá, hogy a bankrendszer többségi nemzetközi tulajdona térségünk anomáliája, az egykori szocialista országok blokkjától nyugatra alapvetően nemzeti - persze nem állami - tulajdonban van a pénzügyi szektor. Igaz, a Kelet-Európában egyetlen kivételként felmutatható Szlovénia éppen most, a gazdasági nehézségek idején éli meg a nemzeti bankrendszer óriási hátrányát.
