devizahitelesek;rezsicsökkentés;

Csak a választások után dereng föl a következő rezsicsökkentés. Fotó: Bielik István/Népszava

- Nem lesz devizásmentés

Áprilisban jöhet az újabb rezsicsökkentés. A rezsihivatal statisztikája azonban nem támasztja alá a kormány rezsiharcát. Az adatok szerint a decemberi csökkentés után már nálunk az egyik legolcsóbb a háztartási energia. A devizahiteles szavazókról azonban úgy tűnik, lemondott a kormány.

A rezsihivatal friss kimutatása szerint már most is jóval az átlag alatt fizetünk a gázért, az áram frontján még harcolhatnánk, ám a hírek szerint ott a választásokig letette a fegyvert a kormány. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által a főbb európai nagyvárosok lakossági energiadíjairól készített felmérés szerint immár nálunk a második legalacsonyabb a gáz ára. Ez nem támasztja alá a Fidesz propagandáját, miszerint tovább kell csökkenteni a rezsiköltségeket.

Az energiahivatal kimutatta, a jövedelmünknek az EU országok között még mindig magas arányát költjük rezsire. Eszerint egy kéttagú, átlagkeresettel rendelkező pár fizetésének 5,9 százalékát költi áram- és gázszámlára. De ez az adat sem támasztja el a Fidesz-propagandában gyakran elhangzó 20-40 százalékos rezsiterhelést. A hivatal adatai alapján már jóval az uniós átlag alatt fizetünk a gázért.

Az MSZP többször kifejtette: a Fidesz rezsicsökkentése igazságtalan és fenntarthatatlan. Hibás, mert a medencéjüket fűtő gazdagoknak sokkal jobban kedvez, mint a kevésbé tehetőseknek, akiknek csak pár száz forinttal csökken a számlájuk. És fenntarthatatlan, mert a közműcégek profitjának megnyirbálása a fejlesztések és karbantartások elmaradásához vezet, ami hosszú távon veszélyezteti az ellátási biztonságot. A Fidesz azonban nem gondolkodik hosszú távon: csak a következő választásokig. Ezt kiválóan jelzi, hogy a következő rezsicsökkentés csak ígéret. Az MSZP a csak négy hónapra tervezett fideszes rezsicsökkentés helyett hosszú távú, igazságos és fenntartható rendszert vezet majd be.

Csak szavazatszerző akció a rezsicsökkentés: még tavasszal csökkenthet a gáz ára, később pedig a villamos energia és a távhő. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be tegnap a kormánypártok évadnyitó frakcióülése előtt Balatonszárszón, hogy tavasszal csökkenthet a gáz ára, az áramé és a vízé pedig később. A HVG.hu értesülése szerint mindössze két órán át tartott a Fidesz évadnyitó frakcióülése, mert a képviselők féltek, hogy a hó miatt nem jutnak időben haza. Ehhez képest a frakció vezetői lapzártánkig nem tartottak sajtótájékoztatót, Rogán Antal és Harrach Péter ma jelentik be a kihelyezett ülésen hozott döntéseket. A HVG.hu úgy értesült, áprilisban csökkenhet a gáz ára.

Vagyis a gáz ára csak a fűtési szezon végén csökkenhet ismét, az áram és a távhő ára pedig csak a választások után. Rogán elmondta: az általa vezetett előkészítő-munkacsoport több verziót is készített, így az újabb rezsicsökkentés részleteiről a frakcióülésen döntenek, és azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjesztik. A frakcióvezető a Magyar Nemzetnek adott és tegnap megjelent interjúban azt is kifejtette: ha a kormánypártok maradnak hatalmon a választások után, folytatódik a pénzügyi rezsicsökkentés is. Ennek fontos eleme lenne a referenciakamathoz kötött hitelezés gyakorlatának erősítése. Szűkíteni kell a bankok mozgásterét a kamatok alakításában - fogalmazott Rogán.

A devizahitelekkel kapcsolatban Rogán elmondta: ha a Kúria jogegységi döntése megszületik márciusig, akkor rendkívüli parlamenti ülés összehívását fogják kezdeményezni. Ellenkező esetben nem várható, hogy a parlament tavaszi ülésszakának napirendjére kerül az újabb, tavaly augusztus óta halogatott mentőcsomag. A Kúria korábban már jelezte: mindenképpen megvárja az Európai Bíróság állásfoglalását, ez április-május környékén születhet meg. Vagyis valószínűtlen, hogy a választások előtt döntés születik.

Pénteken tovább gyengült a forint a vezető devizákhoz képest, délután ötkor 305,66 forintba került egy euró, a svájci frankért 249,88 forintot, az amerikai dollárért, pedig 223,42 forintot kellett adni a bankközi piacon. Az euró napközben megközelítette a 307 forintos értéket is, és hosszú órákig nem lehetett 250 forintnál kedvezőbb árfolyamú svájci frankot sem kapni. A piacon ugyan olyan találgatásokat is lehetett hallani, hogy a jegybank már beszállt a forint védelmében, de ez csaknem kizárt.