per;takarékszövetkezetek;

Fotó: Népszava

- Bírság az államnak a takarékperekben

Húzza az időt a kormány a takarékszövetkezetekről szóló perben. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély beperelte a magyar államot, a Magyar Postát, a TakarékBankot, a Magyar Fejlesztési Bankot, a Magyar Nemzeti Bankot, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét a takarékok államosításában játszott szerepük miatt. 

Az ügy tárgyalását tegnap kezdte volna meg a Fővárosi Törvényszék, azonban az állam és társai elmulasztották a védekezés előterjesztésére vonatkozó határidőt, ezzel ellehetetlenítették a pénteki tárgyalást, ugyanis a felperes nem tudott reagálni kifogásaikra. A bíró szerint ez a mulasztás nem csak az "eljárás elhúzódására irányul, hanem azt is eredményezi".

Az alpereseket ezért 200-200 ezer forintos bírsággal sújtotta a bíró, aki mentő körülményt is "elfogadott", így nem a szokásos 500 ezres bírságot szabta ki. Az ügy tárgyalása április 18-án folytatódik: vagyis nemcsak a választások zajlanak le addigra, de az állam TakarékBankban szerzett tulajdonrészének privatizációja is. Február 6-ig lehet pályázni a Takarékbank 54 százalékos állami többségi tulajdonára. A pályázatot március 15-ig bírálják el, és a nyertessel március 30-ig már meg is kötik az adásvételi szerződéseket.

Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti rendszerről szóló törvény sérti az alaptörvényt és a közösségi jogot is és közvetlen kárt is okozott. Az OTSZ nettó 29,4 millió forint, a másodrendű felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kéri. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperesek alkotmánybírósági és az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.

Az OTSZ korábban többször kifogásolta az úgynevezett integrációs törvényt, amely új irányítási struktúrát hozott létre, a tagok pedig kénytelenek voltak ezt megszavazni, ellenkező esetben ugyanis elvesztették volna hitelintézeti jogosítványaikat. Az OTSZ szerint ez a magántulajdon súlyos megsértése, durva kisajátítás. Demján Sándor korábban több levelet is váltott Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben tiltakozott az lejárás ellen.

Akár százmilliárdos nagyságrendű ára is lehet annak, hogy a kormány elkapkodta a döntést a paksi atomerőmű bővítéséről. Azt pedig fel sem lehet becsüli, hogy mekkora veszteséget okoz az országnak a beruházás versenytárgyalás nélküli "elajándékozása" az orosz Roszatomnak - vélik hozzáértők. Szinte bizonyos, hogy az új reaktorok építése a jelenlegi tervekhez képest csúszik majd, és a kormány által közölt 3600 milliárd forintos építési költség a tényleges kiadásoknak csak egy része lesz.