Vagy a magyar, vagy orosz kormánytisztviselők nem mondanak igazat a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtandó tíz milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) orosz hitelről. Az oroszok ugyanis következetesen kereskedelmi kölcsönről beszélnek, az Orbán-kabinet pedig folyamatosan államközi hitelt emleget. A kettő pedig nem ugyanaz. A kormány nem vehet fel kereskedelmi hitelt, azt legfeljebb a paksi atomerőművet működtető állami vállalat, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tehetné. A magyar kormányzat csak államadósságot növelő kölcsönt kezelhet - nyilatkozta lapunknak Vértes András.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy Vlagyimir Csizsov, Oroszország Európai Unióba (EU) akkreditált nagykövete a Bruxinfoval tegnap közölte: mivel "kereskedelmi kölcsön" lesz, ezért nem minősül állami támogatásnak a paksi atomerőmű két új blokkjának felépítéséhez nyújtandó 10 milliárd eurós orosz hitel. A magas rangú diplomata "nagyon ígéretes projektnek" nevezte a beruházást, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország már rendelkezik még a szovjet időkben, orosz technológiával épült atomerőművel.
Arra a közbevetésre, hogy a magyar beruházást, a két 1200 megawattos új reaktor építését elnyerő orosz állami vállalat, a Roszatom közbeszerzési pályázat mellőzésével jutott hozzá a megrendeléshez, a nagykövet úgy reagált, hogy tudomása szerint az Európai Unió részéről eddig hivatalosan nem fűztek kommentárt az orosz-magyar megállapodáshoz, de ha lesz ilyen, akkor Moszkva természetesen reagálni fog.
Vértes András szerint, ha valóban kereskedelmi hitelről lenne szó, akkor azt az MVM-nek kellene felvennie, de a beruházás költségeit akkor is érvényesíteni kellene az új paksi blokkokban termelt áram árában. Így a mostani kilowattóránkénti 12 forint körüli ár helyett minimum 22 forintba kerülne a paksi áram. Ez pedig áremelést vetít előre, nem olcsóbb villamosenergiát, amit a kormány vizionál. Abban az esetben pedig, ha kormány veszi fel az orosz kölcsönt, és a költségek nem jelennek meg az áram árában, az mindenképpen az államadósságot növeli majd. Emellett felmerül majd a tiltott állami támogatás kérdése is beruházás kapcsán, miután a kormány több ezer milliárd forinthoz juttatja az atomerőmű bővítése során a paksi nukleáris üzemet.
Egyes szakértők szerint viszont akár úgynevezett beruházási hitelnek is tekinthető az orosz kölcsön, mert gyakorlatilag az orosz államtól, a magyar kormányon keresztül a Roszatomhoz jut el a pénz. A magyarokra "csupán" a hitelügylet 30 éves futamideje alatt a kamatok és a tőkerész törlesztése marad.
A kormányzati nyilatkozatok ellenére, nem az orosz beszállító volt az egyetlen lehetséges partner - állítják szakértők, akik szerint semmilyen műszaki kényszer nem diktálta azt, hogy a kormány az orosz beszállítóval, a Roszatommal állapodjon meg a két új paksi blokk megépítéséről. Az új reaktorok ugyanis teljesen különálló rendszerben működnek majd a már meglévőek mellett. Ez azt jelenti, hogy most működő erőműtől elválasztott telephelyen, teljesen új technológiai megoldás épül ki, amely nem áll majd semmilyen kapcsolatban a most üzemelő négy reaktorral. Így technológiai szempontból bármelyik - például az amerikai, vagy a francia - beszállító mellett is dönthetett volna a kabinet.
Még az sem tette "kötelezővé" a Roszatom megbízását, hogy a magyar kormány kizárólag a biztonságosabbnak számító úgynevezett nyomottvizes reaktorban gondolkodott, mivel valamennyi potenciális kivitelező ilyen technológiájú blokkot épített volna. Az orosz megoldást vélhetően a finanszírozási modell tette vonzóvá - vélik hozzáértők. A sajtóban lábrakapott hírrel szemben, nem szükségtelen újabb duzzasztót építeni a Dunára azért, hogy a folyó képes legyen ellátni az új blokkokat is hűtővízzel. Legfeljebb egy újabb hűtőtorony építése válhat szükségessé, ha frissvizes ellátórendszer valamilyen okból nem tudná kiszolgálni az újonnan létesülő erőműblokkok hűtőrendszereit.
A nukleáris szakhatóság sem tudott a paksi bővítésről
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) idei, egyik legfontosabb feladata a paksi erőmű kettes blokkjának üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem elbírálása, amiről év végéig kell dönteniük. A másik pedig a lehetséges bővítésre való felkészülés, amelyben már történtek lépések - mondta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a hatóság csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
A kettes blokk üzemidő-hosszabbítási kérelmét az MVM a múlt év végén benyújtotta, az OAH felülvizsgálja az elemzéseket és helyszíni ellenőrzéseket tart mielőtt határozatot hozna arról, hogy a blokk "milyen további üzemidőre alkalmas" - mondta a főigazgató.
Fichtinger Gyula kifejtette, hogy 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország atomerőmű építést tervezi, az OAH azóta készül arra, hogy megszaporodnak feladatai. Ez érinti a jogszabályi környezetet, tájékozódnak a biztonsági követelményrendszerről, tervezik a hatósági munka létszám-, illetve költségigényeit és ismerkednek a lehetséges blokktípusok műszaki paramétereivel is - foglalta össze a nukleáris hatóság főigazgatója.
A főigazgató megjegyezte, hogy most még lehetetlen megmondani, hogy az engedélyezés meddig tart, hiszen mintegy féltucatnyi "nagy" telephely engedélyről és körülbelül hatezer kisebb engedélyről van szó.
A főigazgató újságíró kérdésre elmondta, hogy nem kérték ki a hatóság véleményét a paksi bővítésről szóló megállapodás megkötése előtt, de ez "szerte a világon így működik" hiszen ez egy "politikai, gazdaságpolitikai" kérdés. A hatóság akkor jut szerephez, amikor az alaptípust a hazai követelményekhez, sajátosságokhoz igazítják.
Újabb Békemenet készül - most az oroszok ürügyén
Bencsik András a Demokrata heti vezércikkében ekképpen polemizál múltról és jelenről:
„...mintha szerepcsere történt volna, mintha a csúfos véget érő Szovjetunió szerepét kezdené átvenni Amerika. Nem nagykövetet, hanem gőgösen magabiztos helytartót, instruktort, komisszárt küld az alávetett országba, akinek nem az a dolga, (...) hogy a birodalom teljes súlyával kényszerítse e primitív népet az előírt életmódra: „fékek, ellensúlyok és marihuána”.
Ehhez képest Oroszország a tolerancia hazája. Ami rosszat a szovjet-oroszokról el lehetett mondani, az elhangzott az elmúlt évtizedekben. És? Megkötötték velünk az évszázad üzletét a paksi atomerőmű bővítéséről, melynek köszönhetően Magyarország energetikai függősége egy fél évszázadra megszűnik. Putyin elnök egy szóval nem kifogásolta a magyar belpolitikai viszonyokat, pedig Oroszország még mindig a világ második nagyhatalma, s a tendenciákat látva könnyen lehet, hogy egy évszázadon belül elsőségét is visszaszerzi.
A fékek és ellensúlyok rendszerének alkalmazása amúgy benne van a magyar közgondolkodásban. (...) az erősödő orosz kapcsolattal Magyarország mozgási szabadsága ismét növekedni fog. (...)
A magyar politika egyensúlyozó képessége fontos a számunkra, melynek támogatására a jelek szerint hamarosan újabb Békemenetet kell tartanunk. Március 29., a választások hétvégéje előtti szombat ideális időpontnak látszik."
