Nem nyaralhatnak az idén a közmunkások, legalábbis az Erzsébet program támogatásával biztosan nem. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány lapunk érdeklődésére úgy reagált: "idén - az Erzsébet-tábor mellett - nagycsaládosok, nyugdíjasok és fogyatékossággal élők számára hirdetett szociális üdülési pályázatot az alapítvány, az Ön által említett célcsoport számára 2014-ben nem." Az indoklás szerint nincs lehetőség arra, hogy minden évben valamennyi rászoruló csoportot támogassák. Kitértek arra is, hogy tavaly négyezer közfoglalkoztatott üdült.
Kordás László, a Közmunkás Szakszervezet főtitkára meglepődött az alapítvány lapunknak adott válaszán. Ő ugyanis két napja név nélkül érdeklődött, és azt a választ kapta, hogy egyelőre nem kaptak felkérést a minisztériumtól arra, hogy kiírják a pályázatot, de később "elképzelhető, hogy lesz" ilyen.
Mint ismert, tavaly a Belügyminisztérium biztosította az 50 milliós forrást, ám az utazás költségeit nem fizették a nyerteseknek, így azt a 49 ezer forintjukból kellett kigazdálkodniuk a közmunkás családoknak. Sokan a jelentkezésig sem jutottak el, hiszen internetkapcsolat, nyomtató, szkenner és bankszámla volt a pályázat feltétele. A megjelölhető szállodák között jacht klub is szerepelt, de az egyszerűbb üdülőkben is golfozás, teniszezés, lovaglás, vízisí, szauna szerepelt a programok között, melyeket természetesen a közmunkásoknak kellett volna fizetniük. Az 1000 forintos önrésszel meghirdetett pályázattal elnyerhető támogatás nemcsak az utazás költségeire nem terjedt ki, hanem például a napi strandbelépőt is a családoknak kellett kifizetniük.
Nyakó István szocialista képviselő tavaly úgy fogalmazott: cinikus gesztus a pályázat kiírása, hiszen nem lehet önrészt várni olyan emberektől, akiknek kenyérgondjai vannak. Hozzátette, hogy egy furcsa habos-hamis kép élhet a kormány fejében a vidéki közmunkásokról, énekelgető fejkendős asszonyokkal, fonókkal, népi romantikával. Kordás László pedig lapunknak most azt mondta, a tavalyi feltételek botrányosak voltak, de ez a sikertelenség nem azt jelenti, hogy éppen a legrászorultabbaktól kell elvenni a támogatott üdülés lehetőségét.
Csak tárgyalni és egyeztetni kellett volna a reális igényekről és lehetőségekről, együtt sokat "finomíthattak volna" a feltételeken. Jellemzőnek nevezte ugyanakkor, hogy miközben csaknem 300 ezren dolgoznak közmunkában, mindössze 4 ezer ember üdülését támogatta a Belügyminisztérium. Szerinte hasonlóan jellemző a bérezés is, miközben a közfoglalkoztatottak bérét mindössze 2,4 százalékkal emelte januártól a kormány, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás szerint a minimálbér 3,6, a garantált bérminimum 3,5 százalékkal emelkedik, és az országos bérajánlás mértéke is ez utóbbival egyező. Egyik sem jelent jelentős bérnövekedést, de a közmunkások megbecsülését jól tükrözik a számok.
Tavaly a közmunkások alig több, mint 49 ezer forintot vihettek haza, ha nyolc órában dolgoztak. A legtöbben azonban hat- illetve négy órában dolgozhattak, a közmunka átlagos időtartama pedig 3 hónap volt. A fennmaradó kilenc hónapban szociális segélyen tengődtek az emberek, ennek összege korábban 28 ezer 500 forint volt, amit a Fidesz-kormány 22 ezer 800 forintra csökkentett, és egyik évben sem emelt rajta.
A közmunkásokat sajátosan kezeli a kormány. Felhasználják őket a foglalkoztatási adatok kozmetikázására, és ha kell, az iskolaigazgató választáson is bevetik őket. 50 ezren alapkompetenciakézésen vesznek részt, napocskát rajzolnak és írni tanulnak, mert ők a "másik oldalon" vannak. Az alapkompetencia képzés mellett a mindennapi életre is "felkészítik őket", hogy megtanulják, "a WC nélkülözhetetlen tartozéka a WC-papírtartó a papírral együtt, a megtakarított pénzt pedig bankszámlán, értékpapírban vagy kincstárjegy formájában kell tárolni".
Eközben egyre többen élnek szegénységben. Az UNICEF Magyar Bizottságának jelentése szerint a gyermekek 45 százaléka kétnaponta sem kap húst otthon, 35 százalék nem jut el nyaralni, 29 százalék pedig anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben. A KSH felmérése szerint a háztartások csaknem hatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, aminek oka az alacsony jövedelem. A lakásfenntartás mellett jelentős kiadást jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73 százalékuk nem tud saját erőből megfizetni.
