Mint arról már többször is beszámoltunk, egyre több volt a botrány a valaha jó hírű Polgár Galéria körül. Tavaly jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy egy általuk árverezett festmény közönséges - még az átlagnál is otrombább - hamisítvány, egyszerű "kifestőkönyv". Csak a Népszava féltucatnyi peres ügyükről adott hírt, miközben a cég fantomizálódott: az ítélethirdetés előtti napokban egy, azóta is megtalálhatatlan személynek adták el. A bíróság tavaly decemberben elrendelte a Váci Kiállítóterem Kft. felszámolását - ez volt lényegében a Polgár Galéria.
Jóval a bírósági eljárást megelőzően a Népszava megírta: egy műgyűjtő sok éve vásárolt először egy Csók István festményt a Polgár Galériában - legalábbis ezt hitte. Az alkotás címe: Züzü karácsonya. Az árverésén 1,6 millió forintért ütötték le a képet. Nem is lett volna semmi baj, ha a vevő később nem szorult volna meg, és nem próbálta volna eladni az "értékes" festményt. A kép láttán azonban egy másik aukciós ház szakértője szinte hanyatt esett a nevetéstől, hozzá sem nyúlt, mondván: ujjlenyomatot sem kíván hagyni egy ilyen borzalmas hamisítványon. A később felkért igazságügyi szakértő azt rögzítette: "(...) a festmény nem Csók István alkotása, hanem Csók eredeti festménye után készült nagyon gyenge másolat, hamisítvány". Polgárék - némi mentegetőzés után - fű alatt kifizették a hamisítvány tulajdonosát.
Csók István: Züzü karácsonya
Züzü karácsonyának botránya után jelentkezett egy másik károsult is. Ő 2000 márciusa és 2001 májusa között, több árverésen összesen öt értékesnek hitt festményt vásárolt Polgárék aukcióin. A vidéki méhész azt hitte, megtakarításából értékes és valódi képeket kap, viszont az öt képből éppen ötöt talált hamisnak az igazságügyi szakértő. Mednyánszky László, Egry József, és Tornyai János képei helyett vacak utánzatokat kapott a laikus, de jóhiszemű vevő - drága pénzen.
(A Polgár Galéria hivatalos árverési feltételei között szerepelt: az "Aukciós Ház felelősséget vállal az árverésen értékesített műtárgyak eredetisége tekintetében. Valójában azonban nem teszi.)
Dr. Lendvay Attila, a károsultak ügyvédje lapunknak elmondta, félő, hogy a hamis képek vásárlói a későbbiekben nem érvényesíthetik követelésüket. Hosszas jogi procedúra után elrendelték ugyanis tavaly a Polgár Galéria ellen a végrehajtási eljárást - összesen körülbelül négymillió forint értékben. A behajtást a cég meghiúsította. A végrehajtó arról tájékoztatta az ügyvédet, hogy "a cég székhelyén folytatott helyszíni vizsgálatomon megállapítottam, hogy adós nem folytat tevékenységet székhelyén - a környező üzletekben megkérdezett személyek elmondása szerint - kb. másfél éve a helyiséget ki is ürítette (...) A Budapest, Petőfi Sándor utcai, és Kossuth Lajos utcai üzlethelyiségek nem telephelyei adós cégnek, a cégbírósági adatok szerint. Sajnálatosan adósnak jelenleg nincs lefoglalható vagyona, ezért az ügy ügyviteli lezárására került sor."
A Polgár Galéria a botrány "csendes szakaszában" ugyanis nevet és székhelyet/telephelyet változtatott, és vélhetően kihátrált a felelősség alól.
A hamisítványok ügyében tavaly egy másik jogerős bírósági ítélet is született. A Giovanni Grubacs olasz festőművész (1829-1919) alkotásaként 2008-ban elárverezett festményről szakvélemény készült: "A szóban forgó festményt Polgár Árpád úr személyesen behozta a Szépművészeti Múzeum Szondi utcai műtermébe és folyamatosan végigkísérte a vizsgálatokat" - írta a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő, Szentkirályi Miklós. "Megbizonyosodtam arról, hogy a Polgár Árpád által bemutatott (...) festmény ugyanaz, amit Schaffer Ferenc felperes megvásárolt, majd később - az eredetiség megkérdőjelezése miatt visszaadott. (...) A szakvélemény szerint a kép egy "kifestőkönyv" színvonalát tükrözi.
A szakértő véleményét Polgár Árpád sem vonta kétségbe, azonban a károsultat ennek ellenére sem kívánta kárpótolni, azaz kiadását, és annak kamatait megtéríteni. Ugyanakkor a Pesti Központi Kerületi Bíróság mintegy 400 ezer forint visszafizetésére, valamint 200 ezret meghaladó perköltségre, illetve mindezek kamatainak megtérítésére kötelezte Polgár cégét, az időközben Polgár Galériáról Váci Kiállítóterem Kft-re átkeresztelt társaságot. Polgárék nem fellebbeztek, ezért az ítélet jogerőre emelkedett.
A hamis Grubacs képet megvásárló Schaffer Ferenc arra hívta fel az aukciókra járók figyelmét, hogy aki öt éven belül Polgár-árverésen vett műtárgyat, ne sajnálja a pénzt szakértői vizsgálatra, mert lehet, hogy fájdalmas megállapításra jut, ha értékesíteni kívánja. Öt év után ugyanis a kárigény elévül. Ügyvédje, Bozsó Albert műkereskedelmi ügyekben járatos jogász szerint a Polgráréktól vásárolók közül senki nem lehet biztonságban, ha nem ellenőrizteti hiteles helyen az aukción vett tárgyait.
Az ítélethirdetés napját megelőzően alig egy héttel a Polgár család eladta cégét. A vevő, M. Tibor 13,59 millió forintért lett a Váci Kiállítóterem Kft. tulajdonosa. A cég új székhelye egy rozzant, nehezen megtalálható újpalotai pozdorjaház (1154 Hősök útja 5/C) része, ahol kézírással ki volt írva a Váci Kiállítóterem is. Itt csupán székhelyszolgáltatás működik, több tucat cég van bejegyezve ugyanide - közkeletűen cégtemetőnek nevezik. A galéria új gazdájának bejelentett lakcíme pedig egy lepusztult angyalföldi gangos bérház földszinti lakása, ahol évek óta nem mutatkozik senki.
Megkerestük Polgár Árpádot is, aki kérdéseinkre akkor így reagált: "Tisztelt Veres úr. A Népszava nevében - nem igazolt módon - feltett kérdéseire nem kívánok válaszolni, miután a kérdések áttekintése után azok tendenciózusak, rosszhiszeműek és magukban a kérdésekben is valótlan állítások vannak. Megjegyzem, hogy nyilatkozattételre egyébként sem vagyok kötelezhető, annál is inkább, mert a kérdések jelentős része (már amelyik egyáltalán nem hamis tényállításból fakad) az én vagy más személyek üzleti titkait is sértik." Újabb megkeresésünkre semmilyen válasz nem érkezett.
Polgárék ellen nem indult rendőrségi vizsgálat - mondta Lendvay Attila ügyvéd. Ezért legfeljebb polgári perben érvényesíthető az elszenvedett kár.
"Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a festmény nem Pittner Olivér alkotása."
"Mednyánszky festői világától, és művészi minőségétől nagyon távol áll, szignója széteső, írásképe Mednyánszky szignóitól idegen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kép nem Mednyánszky műve."
"...Egyértelműen megállapítható, hogy nem Mednyánszky műve."
"Az "Egri" jelzésű kép sem stílusát tekintve, sem a szignója alapján nem tekinthető Egry József alkotásának."
"Nem Tornyai János műve, hanem az ő motívumai alapján készült hamisítvány, hamis szignóval."
"Nem Csók István alkotása, hanem Csók István festménye után készült nagyon gyenge másolat, hamisítvány."
"Egy létező festmény papíralapú, nyomdai úton előállított reprodukciója (...)"