Olvasom, hogy 2,5 litert fogyasztó dízelmotorral is kapható lesz a világ legolcsóbb autója. Tulajdonképpen mindegy, hogy melyik autóról van szó. (Történetesen nagyon piciről: a Tato cég gyártja, Nanonak hívják.) Nem mintha érdekelnének az autók. Fölfuvallt fémhólyagoknak látom őket, amelyekben messze nincs annyi, mint amennyit fizetni kell értük - ha újak. Mi persze többnyire régi autókon járunk. Mostanában számos olyan hirdetést leltem, amelyben az volt, hogy kiváló minőségű autókat kevesebbért kínálnak, mint egy okos telefont. De ez most mindegy. Legföljebb azért érdekes, mert a régi autók többet fogyasztanak, mint az újak.
Csak azért figyeltem föl - vagy oda - a hírre, mert eszembe jutott, hogy úgy 30-40 éve a Delta című egészen kiváló heti tudományos híradóban, amit mindig megnéztem, bemutattak egy francia - talán Renault - kisbuszt, amelyik 2,9 litert fogyasztott száz kilométeren. Közönséges kisbusz volt, talán furgon változatban is mutatták. Láttuk gyártás közben, aztán gurulva, és minden lehetséges autópózban. Aztán a végére jött a meglepetés: Kudlik Júlia, hangjában némi gúnnyal megjegyezte, hogy "de ezt az autót természetesen nem fogják gyártani".
Persze én már akkor azon gondolkoztam, hogy vajon miért nem gyártják, és ha ez egy összeesküvés, amely az olajosok érdekeit szolgálja, akkor például a francia állam miért érdekelt ebben. Tudom, hogy van/volt francia olajvállalat. Lehetett egy olyan, akár hosszan is tartó patt-állapot, amikor a gazdasági érdekek elnyomták az emberiség elemi érdekeit. Illetve: mivel akkoriban még nem kellett minden nap szembenéznünk az általános melegedéssel, nem állt össze a kép. (És azt is figyelembe kell venni, hogy mi, Delta-nézők, akkoriban még nem mászkálhattunk Párizsba 2,9-et fogyasztó motorért tüntetni.)
Mindenesetre tény, és nem erről az egyről tudunk: a legalább háromszoros fogyasztású kisbuszok, furgonok és személyautók uralták még évtizedekig a piacot. (Nálunk most is van ilyenből éppen elég.) Aztán lassan - a felismert globális meteorológiai összefüggések matt is - folyamatosan csökkent a fogyasztás. (Ez 2,5 literes dízel is csak egy akkora autócskára vonatkozik, amelyikbe átlag európai férfi bele se fér.)
Ne legyen itt összeesküvés-elmélet, de az jó lenne, ha bizonyos államok - például a forradalmi, mindent, pláne minden gonosz esküvést legyűrő, bátor kis Magyarország - kezdeményeznék, hogy - talán - az ENSZ vizsgálja ki, hogyan történhetett meg, hogy jelentős, a Föld meteorológiai katasztrófáját lassító, vagy a veszedelmet elhárító - találmányokat évtizedeken keresztül "pihentetni" lehetett, és lehet ma is. Ha belegondolunk: a környezetszennyezés, a széndioxid-kibocsátás szempontjából egy szinte alig szennyező motorféle világszintű elterjedésének van akkora jelentősége, mint a szélkerekek és a napelemek gyarapodásának. (Nem lesz ilyen vizsgálat, mert az amerikai érdekeket is sértené. Bár az is igaz, hogy azt se tudtuk volna elképzelni, hogy valaha afro-amerikai lesz ott az elnök.)
És nem azért lenne szükség egy nemzetek feletti vizsgálatra, hogy emberiség-ellenes tevékenység miatt elítéljük, netán büntessük azokat, akik ellobbizták a levegőnket, a vizeinket, halálos kórokat töltögettek belénk, hanem azért, hogy tanuljunk. Még nincs vége: aki már látott kínai-típusú szmog-képeket, annak nem kell magyarázni, hogy nem mindegy, ha nem negyvenszeres, hanem csak tízszeres a levegőben a károsanyag-koncentráció.
Bár a legszennyezőbb amerikaiak folyamatosan azon örvendeznek, ha valami olyan adatot találnak, ami esetleg arra utal, hogy mégsincs általános fölmelegedés - vagyis lehet önfeledten olajszármazékokat pufogtatni -, azért észre kellene venniük, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt -50 fokos amerikai hidegek talán összefüggnek olyan jelenségekkel, mint a Fülöp-szigeteken minden idők legnagyobb vihara, Európa emberemlékezet óta legnagyobb viharai, Argentína minden idők óta legsúlyosabb kánikulája. Nálunk is ilyen volt a nyáron…
Mintha senki nem venné észre, hogy ezek a jelek, így együtt, olyan változásokra mutatnak, amelyekre figyelemmel gyanítható, hogy bármelyik pillanatban a Föld tetszőleges pontján irgalmatlan bajba kerülhetünk. Pedig Isten is üzent, amikor fél méteres havat hullatott Jeruzsálemre. (Moszkva behavazásával nem üzenhet, mert kiröhögnénk.)
Kérdésem, hogy visszatérjünk a magyar valóságba: föl vagyunk arra készülve, hogy valami északi légköri anomália miatt Európában - és benne Magyarországon -, ahol most éppen aggasztóan meleg van, mondjuk két héten át -50 fokos hideg lehet, mint Észak-Amerikában? Utoljára akkor tettem föl ilyen kérdést, amikor pát éve egy szélvihar leborotválta a Tátrát. Fölrémlett előttem, mi történne, ha a magyar Alföld magyar falvain pusztítana egy ilyen szél, és aztán még három napig az eső is esne. Esetleg havas eső. Van-e elég nájlonunk legalább, hogy azt a lepotyogott cserepek helyére terítsük, vagy tehetetlenül kell néznünk, ahogy szétázik mindenünk?
Választ nem kaptam, csak néhány kommentelő csúfolódott, hogy én mekkora egy aljas hazafiatlan vagyok, hogy ilyen kérdéseket teszek föl az illetékeseknek.
Vegyük úgy, hogy nem kérdeztem semmit. Hátha enélkül is tudtam bogarat ültetni.
