Helyettese jogértelmezésével szemben módosította a miniszterelnök a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet a minap. Az Orbán Viktor által jegyzett módosítás értelmében mégsem lehet majd út menti reklámhordozókon hirdetni a pártoknak.
A január 17-i változtatás értelmében a kormány a közúti közlekedésről szóló (KRESZ) törvényben kapott felhatalmazásra támaszkodva úgy rendelte, a "reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklám célú berendezés" jogintézményébe ne csak az "olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy" tartozzon bele, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerint gazdasági reklámnak minősül, hanem az is, amelyeknek "célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze", ideértve a választási eljárásról szóló törvény "szerinti plakátot is".
Magyarán Orbán megtiltotta, hogy a közutak mentén bármilyen politikai hirdetést közzétegyenek a pártok és a reklámcégek a kampányban. Az idevágó rendeletmódosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba, azaz már jelenleg is ez az irányadó.
Minderről alig három nappal azután határozott a kormány, illetve Orbán, hogy lapunk megírta: nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Ezt a választ adta ugyanis Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére.
Varga Zoltán még decemberben fordult a tárcavezetőhöz azzal, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény hatályos - legutóbb 2012-ben módosított - szövege kifejezetten úgy fogalmaz: "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." A politikus erre hivatkozva azt tudakolta, Navracsics "szerint elhelyezhetőek-e politikai célú plakátok, hirdetések a fent említett oszlopokon?"
Ugyanakkor az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A hivatalos választási kampány 49 napján pedig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. Ezeken és a szórólapokon is fel kell ugyanakkor tüntetni, ki készítette a hirdetményt. Nem lehet plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére, csak a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Fontos szabály, hogy a plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A miniszterelnök-helyettes erre reagálva úgy fogalmazott: "a választási eljárásról szóló törvény, a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján álláspontom szerint a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem. A plakát, mint választási kampányeszköz - sem a választási törvény, sem a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátozásáról szóló törvény alapján - nem minősül gazdasági reklámnak" - fogalmazott a miniszter.
Navracsics jogi értelmezésével a jelek szerint a kormányfő sem értett egyet, ami nem meglepő, hiszen a fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy, miután az óriásplakátokra nem vonatkozott a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél. Ezt erősítette egy másik miniszteri értelmezés is, hiszen tavaly ősszel, a szocialista Juhász Ferenc kérdésére adott írásbeli válaszban Németh Lászlóné szintén amellett érvelt, hogy kizárólag a gazdasági reklámok zavarják a látási viszonyokat, a "közérdekű", vagy "közszolgáltatásokkal kapcsolatos" információk, táblák, plakátok nem.
Elképzelhető, hogy miután a választási eljárási törvény szigorúan korlátozza a pártok médiakampányát, ám a közterületi hirdetést minimálisan szabályozza csak, ráadásul a kormányra semmiféle hirdetési korlátozás nem vonatkozik, így a kabinet "közérdekűnek" beállított hirdetései mégis megjelenhetnek majd az utak mentén.
De ha senki sem hirdethet majd a villany- és telefonoszlopokon, azzal is a Fidesz jár jól, hiszen a közterületi plakátpiac döntő része a kormánypárt gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik. A választási eljárási törvény pedig annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja.
Jelentős előnyt jelenthet ugyanis a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán - és adatközlési elvárások nélkül - egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek.
