A paksi atomerőmű bővítésére megkötött paktummal a Fidesz-kormány a saját energiapolitikai célkitűzéseivel megy szembe. A 2011 októberében a parlament által elfogadott "Nemzeti Energia Stratégia 2030" című határozat ugyanis nem tartalmazza sem azt, hogy a kormány az energiatermelésben túlsúlyt biztosít az atomenergia hasznosításának, sem azt, hogy akkora összeget irányoz elő a nukleáris fejlesztésekre, amely elszívja a forrást az összes többi energiatermelési mód támogatásától - nyilatkozta lapunknak Holoda Attila.
A Fidesz-kabinet volt energiaügyi államtitkár-helyettese szerint a gyanús sietséggel elhatározott két új 1200 megawattos paksi rektor építéséhez betervezett 3000 milliárd forint - amelyet a tíz milliárd eurós orosz kölcsönből fedez majd a kormányzat -, csak a belépő lesz a beruházáshoz, a két blokk megépítésének a valós költsége, a kapcsolódó beruházásokkal együtt ugyanis elérheti az 5000-6000 milliárd forintot. Ekkora kiadási tétel mellett pedig az elkövetkező évtizedekben aligha lesz a kormányzatnak forrása ahhoz, hogy a saját energiastratégiáját megvalósítsa és jelentős összegekkel támogassa energiatakarékosságot, a hatékonyabb felhasználást, és a megújuló források térnyerését az energiatermelésben.
A kabinet a stratégiában azt vállalta, hogy 2020-ra 14,65 százalékra emeli a megújuló energia részarányát a hazai energiamixben, ami most csupán kilenc százalék körüli, ám ebből a nem biomassza alapú termelési módok csak 3,5 százalékot képviselnek. Vagyis a nap, a szél és a geotermikus energia hasznosítása alig kimutatható mértékű, s várhatóan a Fidesz korábbi nagyra törő tervei ellenére az is marad, miután nem lesz pénz az ilyen energiatermelési módszerek elterjedésének a támogatásra.
A Fidesz az energiastratégiájában a hazai szénbányászat feltámasztását is megígérte, s új korszerű széntüzelésű erőmű létesítését is feladatul határozta meg. A források atomerőműre koncentrálása miatt azonban feltehetően ez is elmarad - véli a szakember, aki szerint így egész országrészek fejlődése lassulhat majd tovább, emellett kiaknázatlan marad a hazai lignit vagyon is.
Magyarországon az energetikában meglehetősen érzékeny pont a lakások műszaki állapota. Az épületek 70 százaléka korszerűtlen, s azokban használják el az országos szinten elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát. Ez pedig drága és pazarló helyzet, ami előreláthatólag sokáig fennmarad, miután a lakások szigetelésre, energetikai célú felújítására sem jut majd elegendő pénz - jegyezte meg a szakértő. Hozzátéve, hogy az előző szocialista kormányok idején a kormányzat több tíz milliárd forintot költött a lakásállomány felújítására, míg az Orbán-kabinet évente csak néhány százmillió forintot adott erre a célra, s ezeket a pénzeket is gyanúsan rövid lefutású pályázatokon osztották ki.
Holoda Attila arra is emlékeztetett, hogy a kormányzati stratégia egyik legfőbb célkitűzése az ország egyoldalú energia függésének a felszámolása volt. Az orosz Roszatommal január 14-én parlamenti felhatalmazás nélkül megkötött egyezség azonban nem, hogy csökkentette volna, hanem 60-80 évre növelte a függőségünket az orosz forrásoktól. Az pedig külön indoklást érdemelne - tette hozzá a szakember -, hogy miért kellet ennyire sietve megállapodnia a kormánynak az orosz féllel, amikor az eddigi tervek szerint a most működő négy paksi reaktor közül a legutolsó csak 2037-ben állna le.
A kormányzati politikusok a két új paksi blokkot már 2015-ben elkezdenék építtetni, s első új reaktor üzembe állítását 2027-re ígérik. Így hozzávetőleg egy évtizeden át együtt működne az első négy reaktor az új blokkokkal, ami a párhuzamosságok miatt óriási léptékű hálózati rendszerfejlesztéseket tesz majd szükségessé - jegyzik meg elemzők.
MSZP: Orbán befejezte az államadósság elleni harcot
Az MSZP szerint a paksi atomerőmű bővítéséről Moszkvában kötött kormányzati megállapodás világosan azt jelenti, hogy Orbán Viktor kormányfő "letette a fegyvert az államadósság elleni harcban". Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, az Orbán-kabinet "négy évig harcolt szavakkal" az államadósság ellen, végül azonban az "eltulajdonított" háromezer milliárd forintos magánnyugdíj-pénztári vagyonnál is nagyobb orosz hitelt vesz fel.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, pártja nem atom- vagy oroszellenes, hanem a kormányzati titkolózást utasítja el. Ez az "atommisztikum" ugyanis árt az ország biztonságának, és bizalmatlanságot szül – mondta.
Józsa István közölte, az ügy tisztázása érdekében kérdéssel fordultak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Az MSZP elsősorban azt szeretné tudni, hogy a kormány szerint milyen államháztartási hatással jár majd az orosz hitel felvétele, valamint azt, mekkora kamat mellett és milyen futamidővel kell törleszteni. A szocialisták választ várnak arra is, hogy a történtek miként érintik az alaptörvénybe foglalt államadósság-korlátot, számítani lehet-e ismét alkotmánymódosításra – mondta Józsa István, aki értetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a kabinet miért a választás előtt írta alá a megállapodást. "Attól félnek, hogy elveszítik a választást?" – tette fel a kérdést.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese pártja nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy kormányra kerülésük esetén az oroszokkal kötött szerződés minden részletét nyilvánosságra hozzák, vagyis leleplezik az "átláthatatlan, zavaros és hazug atommutyit".
Paks miatt „buzizott” a közmédia
Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a közmédia tudósítása miatt az Együtt-PM. Közleményében a szövetség emlékeztetett: a közmédia az Együtt-PM aktivistáinak szombati - a paksi atomerőmű bővítése ellen tiltakozó - akciójáról úgy számolt be, hogy egyik tagjukkal kapcsolatban fontosnak tartotta megemlíteni azt, hogy az illető fiatalember meleg.
"Függetlenül attól, hogy aktivistánk nyíltan vállalja melegségét, ennek a ténynek éppúgy nincs jelentősége a szombati akció vonatkozásában, ahogy a többi aktivista, az eseményről beszámoló újságírók, vagy épp a hírről értesülő tévénézők-rádióhallgatók szexualitásának sem.
A magánélettel kapcsolatos információk politikai relevanciájú mozzanatként való bemutatása kizárólag ellenséges hangulat keltésére, a melegek politikai megbélyegzésére, a paksi botrányról való figyelemelterelésre jó" - írták hozzátéve, hogy a "közmédia legújabb, aljas húzása miatt" az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak.
