elemzők;alapkamat;infláció;Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa;Pleschinger Gyula;Cinkotai János;

- Hol áll meg a kamatvágási periódus?

Feladta a rejtvényt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzőknek. Az nem kérdés, hogy a 2012. augusztusi 7 százalékos, és 2013. decemberére - havi rendszerességgel - 3 százalékra vágott alapkamatot január 21-én tovább csökkentik-e, sőt még azt is meg lehet kockáztatni, hogy a csökkentés mértéke 0,1 százalékpontos lesz.

Az elemzők között arról folyik a vita, hogy a jegybankárok mikor állnak le a kamatvágásokkal, hogy azután - néhány hónapos szünetet tartva - a harmadik-negyedik negyedévben ismét a kamatemelések kapjanak szerepet. Egyelőre még a kamatvágások lassítása van napirenden, az eddigi 0,2 százalékpontos lépcső válthat át 0,1 százalékra. Ennek azért is megnőtt a valószínűsége, mert Matolcsy György MNB-elnök nemrégiben maga is lassításról beszélt.

A Monetáris Tanács korábbi ülésein főként Pleschinger Gyula szavazott már eddig is a 0,1 százalékpontos csökkentésre, és feltehetően ezen az ajánlatán a jövőben sem változtat, viszont legutóbb egy további tag, Cinkotai János - aki az infláció egyik legfelkészültebb szakértője - is csatlakozott hozzá.

A nemzetközi tőkepiaci környezetben a kockázatok lassan, de nőnek, ezért óvatosabb kamatpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek most, 3 százalékon kellene megállnia, esetleg 2,8-on - mondta Heim Péter a Gazdasági Rádióban. A jelenlegi kormány legfontosabb tanácsadó, elemző és döntéselőkészító intézményének tartott Századvég Gazdaságkutató igazgatósági elnöke szerint már a jelenlegi 3 százalékos alapkamat mellett is jelentős kockázatok jelentkeznek.

A forintnak nagyon kicsi a hozamelőnye az euróval szemben. Ami abból is kitűnik, hogy mostanában - még a jó nemzetközi pénzpiaci hangulat ellenére is - ritkán képes visszaerősödni 295-re a forint az euróval szemben. Az általánosan elfogadott elmélet szerint egy országban a jegybanknak hosszabb távon akkora kamatszintet kell megállapítania, amekkora a nominális gazdasági növekedés, illetve azt korrigálni szükséges a kockázati prémiummal.

Ha ezt elfogadjuk, és figyelembe vesszük a 3 százalékos inflációs potenciált, valamint azt, hogy a magyar fizetési mérleg pozitív, akkor az egyensúlyi kamatláb valahol 4 százalék körül van - hangsúlyozta Heim Péter. Ezzel szemben a Monetáris Tanács tagjainak többsége 2,50 százalék körül látná megfelelőnek az "alapkamat-megállót", ezt a forgatókönyvet azonban egy elgyengült forint felülírhatja.

A vártnál kisebb érdeklődést tapasztaltak eddig a bankok a havi legfeljebb kétszeri, összesen 150 ezer forintos, díjmentes készpénzfelvétel iránt. Ma pedig már véget is ér a regisztráció első szakasza. A jövőben is mindig a megelőző hónap 20. napjáig lehet jelentkezni majd, ahhoz hogy a következő hónap első napjától igénybe lehessen venni a kedvezményt.