A jogosultaknak mindössze hozzávetőleg a fele nyilatkozott úgy, hogy februártól díjmentesen venne fel pénzt a számlájáról, havonta legfeljebb kétszer, összesen 150 ezer forintos összeghatárig. Feltehetően a számuk az idők során növekedni fog, minden hónap 20-ig kell az új jelentkezőknek regisztrálniuk, ahhoz hogy a következő hónaptól már ők is részesüljenek a díjmentességben. A kormány által pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezett lehetőséggel eddig feltehetően azért nem éltek sokan, mert jelentős azoknak a száma, akik még a regisztrációtól is idegenkednek.
B. Varga Judit, azénpénzem.hu internetes portál főszerkesztője ennek kapcsán a Népszavának elmondta, hogy az egyes bankok között nagy a szóródás. A tapasztalatok azt mutatják - mondta a szakember -, hogy sokan akkor tesznek nyilatkozatot, amikor – más ügyben – felkeresik bankjuk fiókját. A bankok egyébként elősegítik, hogy minél többen élhessenek a lehetőséggel, annak ellenére, hogy számukra a díjmentes készpénzfelvétel veszteséges.
Ugyanakkor - a Bankrácio.hu internetes portál értesülése szerint - februártól több kedvezményes készpénzfelvételi lehetőséget megszüntet az OTP. Eddig a bank a különböző lakossági számlacsomagokhoz ugyanis havi 1-4 kedvezményes díjjal (0,6 százalékkal) felszámított készpénzfelvételi lehetőséget kínált. Ezt vonták most vissza. B. Varga Judit hívta fel a figyelmet arra, hogy felmérések szerint eddig a lakossági ügyfelek tranzakciónként átlagosan 50 ezer forintot vettek fel az ATM-kből, és havonta átlagosan kétszer használták a bankautomatát.
Most azzal számolnak, hogy készpénzfelvételben további 52 százalékkal növeli majd meg a „pénzügyi rezsicsökkentés” első menete az eddigieket. A tranzakciós illeték tavaly ősszel érzékelhető emelése, a számladíjak idei újabb növekedése pedig további – akár drasztikus gyorsasággal jelentkező – változást hozhat - mondta a szakember. Emlékezetes, hogy tavaly évközben a kormány egy egyszeri különadót vetett ki a bankokra, mert az előzetes számításokhoz képest kevesebb bevétel érkezett be a költségvetésbe, a tranzakciós adóból.
Ennek kapcsán Homa Péter, a Bankkártya Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy több bank ezt a váratlan többletköltséget - átmeneti jelleggel - az ügyfelekre áthárította. A mostani ingyenes készpénzfelvételnél azonban ezt annak ellenére nem tehetik meg, hogy az ingyenes készpénzfelvétel után a pénzintézeteknek továbbra is be kell fizetniük a tranzakciós illetéket, holott ezt az ügyfelektől nem szedhették be, és emellett természetesen veszteségük származik abból is, hogy az eddig díjköteles ATM-használat - a megadott határok között - ezután ingyenes lesz.
Különösen érvényes ez abban az esetben, amikor az ügyfél idegen ATM-et használ, amit a bankok többsége eddig magas díjjal büntetett, most pedig a kedvezményes 150 ezer forintos pénzfelvétel a bankoktól függetlenül ingyenes lesz. Homa Péter hívta fel a figyelmet arra is, hogy a POS-terminál használatáért továbbra is kell fizetni a postákon. Vagyis, ha valaki mondjuk egy csekket fizet be, és ehhez a bankkártyáját használja, akkor ezért a Magyar Posta - miként eddig is - díjat számit fel.
Nem árt emlékeztetni arra, hogy aki nem rendelkezik bankkártyával, az a bankok pénztárainál ugyanolyan feltételekkel, díjmentesen vehet fel a számlájáról havonta 150 ezer forintot, de ezzel a lehetőséggel csak 2014. december 31-ig lehet majd élni. Ugyancsak Homa Pétertől tudjuk, hogy a bankkártyahasználat után a kereskedőknek úgynevezett interchange-díjat kell fizetniük a banknak. Ennek mértékét csökkentették, így a pénzintézetek bevételei mérséklődtek. Nincs kizárva, hogy az így kieső bevételt valamilyen módon áthárítják majd az ügyfeleikre.
Kedveltebb lett a kártya
Bár a bankok túlnyomó többsége a kártyás vásárlást terhelő tranzakciós illetéket nem hárítja át a fogyasztókra - tehát a kártyás vásárlás az esetek legnagyobb részében továbbra is díjmentes - a MasterCard felmérése szerint az elmúlt év során közel harminc százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik szerint a bankkártyás vásárlásnak díja van. A negatív hírek ellenére, a tavalyi év során nem csupán a kártyás vásárlók aránya érte el az eddigi legmagasabb, 84 százalékos szintet, de ezzel egy időben a gyakori kártyás vásárlók aránya is jelentősen nőtt, az alkalmi használóké pedig láthatóan csökkent.
A MasterCard felmérése szerint a városi, bankkapcsolattal rendelkező népesség 94 százalékának van legalább egy bankkártyája, tízből egy honfitársunk pedig egynél több plasztikkal is rendelkezik. Az elmúlt évben a bankkártya-műveleteket terhelő tranzakciós illeték nem vetette vissza a kártyahasználati kedvet: a plasztikot bolti fizetésre is használók aránya az egy évvel korábbi 81 százalékról 84 százalékra nőtt 2013 év végére. Ugyanakkor a bankkártyát kizárólag készpénzfelvételre használók aránya 10 százalék alá esett!
