Egyiptomban az új alaptörvényről szavaztak kedden és szerdán. Az előzetes eredmények alapján elsöprő többség, legalább 90 százalék voksolt az igenre. A részvételi arányról azonban egymásnak teljesen ellentmondó állítások láttak napvilágot. A hivatalos közlés szerint a szavazásra jogosultak 37 százaléka járult az urnákhoz, a hadsereg, valamint a belügyminisztérium ezzel szemben legalább 55 százalékos részvételről beszél. A betiltott s terrorszervezetnek nyilvánított Muzulmán Testvériség pedig ennél is alacsonyabb részvételre számít.
A köztársaság 1952-es kikiáltása óta ez volt a 18. népszavazás Egyiptomban. A korábbi módosításokat sorra 90 százalék feletti eredménnyel fogadták el. Soha nem vettek részt azonban olyan kevesen voksoláson, mint 2012-ben. Akkor az iszlamista vezetés által összeállított alaptörvényre a lakosság mindössze 33 százaléka adta le voksát. Hacsak egy százalékkal is nagyobb arányt ér el a hadsereg támogatta átmeneti vezetés, az legitimitását fogja igazolni.
Miért is volt szükség új alkotmányra? A dokumentum alapját az 1971-es alaptörvény, illetve 2012-es - később felfüggesztett - módosítása adta. Kibővítették a kisebbségek jogait, nagyobb teret engednek a szólásszabadságnak, a nemek közti egyenlőséget állami szinten garantálják. A dokumentum ugyanakkor mentelmi joggal ruházza fel a hadsereg tagjait, az államfő mandátumát kétszer négy éves ciklusban maximalizálja (kivéve, ha a parlament annak meghosszabbításáról dönt), a védelmi minisztert is a tábornokok delegálják nyolc évre. Az állami vallás marad az iszlám, de a vallásszabadság is bekerül az alapvető jogok közé.
Az új alkotmány létrehozása a tavaszi parlamenti- és elnökválasztás számára kövezi ki az utat. Adli Manszúr ideiglenes elnöknek harminc nap áll rendelkezésére a végleges eredmény bejelentése után, hogy döntsön, melyik választást hozza előbbre. A vezérkari főnök, Egyiptom de facto ura, Abdel-Fattah el-Sziszi az elmúlt napokban egyértelmű utalásokat tett rá, a népszavazás eredményének függvényében indul az elnökválasztáson. Ennek bejelentése csupán idő kérdése már, s igazi kihívó sem nagyon várható.
"Egyiptom oroszlánja" novemberben ünnepelte 59. születésnapját. Ha megválasztják, ismét katonaember kerül az államfői székbe. A helyi médiában már tavaly, Mohammed Morszi elnök eltávolítása után megindult a spekuláció, hogy a hadsereg vezetője indul a megüresedett posztért. A hír érdekessége, hogy Abdel-Fattah el-Sziszi tábornok vezette a demokratikusan megválasztott iszlamista államfő július 3-ai megbuktatását, s rendelte el őrizetbe vételét, ahogy a Muzulmán Tesvériség többezer tagját is rács mögé juttatta, hogy véget vessen az iszlamista tüntetéseknek. A mozgalmat azóta betiltatta, terrorszervezetté nyilvánította. Az új alkotmány szövegébe belevették: pártot nem lehet vallási, etnikai alapon létrehozni.
Tavaly a Time Év embere címre kihirdetett olvasói szavazást 440 ezer szavazzattal nyerte meg. Számos újság, hírportál (el-Balad, al-Wafd) kezdett kampányba annak reményében, hogy felhívják a szerkesztők figyelmét, s imádott tábornokuk felkerüljön “a világ leghíresebb magazinjának címlapjára”. Próbálkozásuk hiábavaló volt, de látványos.
A jelenlegi vezérkari főnök a 2011-es forradalom során megbuktatott Hoszni Mubarak elnöksége alatt a hírszerzést irányította. Tavaly nyár óta azonban népszerűsége az egekbe szökött, ő lett Egyiptom erős embere. Elemzők szerint nem kétséges, hogy ha elindul az elnökválasztáson, meg is nyeri. Erre utal az is, hogy Ahmed Safík - Mubarak utolsó kormányfője, aki a 2012-es elnökválasztás második fordulóját Morszival szemben vesztette el - teljes támogatásáról biztosította Sziszit, ha indul az államfői posztért, s jelezte, ez esetben ő nem nyújtja be jelöltségét. A 2012-es szavazás harmadik helyezettje, a baloldali Hamdín Szabahi is úgy vélte, nem lenne kétséges Sziszi győzelme. A parancsnok az iszlamistákkal szembeni fellépés arca lett, a média állandó szereplője, az a személy, aki ígéretet tett rá: a hadsereg támogatta átmeneti kormányt követően, a tavaszi parlamenti és elnökválasztás után visszaadják a hatalmat a polgári vezetésnek. Kihívója Amr Mussza, az Arab Liga egykori főtitkára, az előző elnökválasztás ötödik helyezettje lehet: tábornokkal versenyezni azonban nehéz...
