Bár a kormány továbbra is azt bizonygatja, hogy még a választások előtt a parlament elé terjeszti devizahiteles mentőcsomagját, erre egyre kevesebb esély van. Feltéve, hogy a kabinet ragaszkodik hozzá, hogy megvárja a Kúria döntését az egyoldalú kamatemelésekről és az árfolyamrésről.
A legfelsőbb bírói fórum ezekben az ügyekben az Európai Bírósághoz (EB) fordult. Bár a kormány többször bírálta ezért a lépésért a Kúriát, a HírTV-nek nyilatkozva Navracsics Tibor közigazgatási miniszter úgy fogalmazott, jogosan döntött így a testület, mert a vitás ügyekben fontos támpontot jelenthet. Navracsics abban is igazat adott a Kúriának, hogy ilyen mértékű társadalmi problémát nem lehet az igazságszolgáltatás keretein belül kezelni, ehhez jogalkotásra van szükség. A kormány ezt tervezi, de meg akarja várni az EB és a Kúria állásfoglalását.
Navracsics is megerősítette: szeretné, ha még ebben a parlamenti ciklusban megszületne a megoldás, és hangsúlyozta: "ha rajtuk múlik, így lesz. Az EB főtanácsnoki indítványa február 12-én jelenik meg, a testület ez után jellemzően 3-4 hónappal hozza meg a döntését. Ez után még a Kúria jogegységi tanácsának is össze kell ülnie, az EB ugyanis csak arról ad iránymutatást, hogy alkalmazható-e, és ha igen, milyen feltételekkel a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó uniós jog. A kormány emellett még az Alkotmánybíróságra (Ab) vár: tőlük novemberben azt kérdezték, lehetséges-e alkotmányellenességre hivatkozva utólag, törvényalkotással módosítani a devizahiteles szerződéseket. Az azonban egyelőre bizonytalan, hogy az Ab mikor tud foglalkozni a kérdéssel, a törvény nem szab számukra határidőt.